HU/SB 5.13.22


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


22. VERS

na hy adbhutaṁ tvac-caraṇābja-reṇubhir
hatāṁhaso bhaktir adhokṣaje ’malā
mauhūrtikād yasya samāgamāc ca me
dustarka-mūlo ’pahato ’vivekaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

na—nem; hi—bizonyára; adbhutam—csodálatos; tvat-caraṇa-abja-reṇubhiḥ—lótuszlábad pora által; hata-aṁhasaḥ—én, aki teljesen mentes vagyok a bűnös élet visszahatásaitól; bhaktiḥ—szeretet és odaadás; adhokṣaje—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, akit tapasztalati tudással nem lehet megismerni; amalā—teljesen mentes minden anyagi szennyeződéstől; mauhūrtikāt—pillanatnyi; yasya—akinek; samāgamāt—látogatva és társulva vele; ca—szintén; me—enyém; dustarka—a hamis érveknek; mūlaḥ—a gyökér; apahataḥ—teljesen kipusztultak; avivekaḥ—különbséget nem téve.


FORDÍTÁS

Semmi meglepő nincs abban, hogy valaki amiatt, hogy lótuszlábad pora ráhullott, azonnal Adhokṣaja tiszta odaadó szolgálatának síkjára emelkedik, amire még a Brahmāhoz hasonló hatalmas félistenek sem képesek. Az, hogy egy pillanatig a társaságodban lehettem, megszabadított minden érveléstől, álbüszkeségtől és attól, hogy nem vagyok képes különbséget tenni a dolgok között. Ezek az anyagi világbeli fogság gyökerei, s én végleg megszabadultam e problémáktól.


MAGYARÁZAT

A tiszta bhaktákkal társulva az ember kétségtelenül kiszabadulhat az anyagi energia karmai közül, s így volt ez Rahūgaṇa király esetében is, aki Jaḍa Bharatával találkozott. Rahūgaṇa király azonnal megszabadult minden tévfelfogástól, amit az anyagi társulás okoz. Azok az érvek, amiket a tiszta bhakták hoznak fel tanítványaik előtt, olyannyira meggyőzőek, hogy még egy ostoba tanítvány is azonnal megvilágosodik, és lelki tudásra tesz szert.