HU/SB 5.14.24
24. VERS
- muktas tato yadi bandhād devadatta upācchinatti tasmād api viṣṇumitra ity anavasthitiḥ.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
muktaḥ—megszabadult; tataḥ—attól; yadi—ha; bandhāt—a kormány börtönéből vagy attól, hogy a nő védelmezője megveri; deva-dattaḥ—egy Devadatta nevű ember; upācchinatti—elveszi tőle a pénzt; tasmāt—a Devadatta nevű embertől; api—újra; viṣṇu-mitraḥ—egy Viṣṇumitra nevű ember; iti—így; anavasthitiḥ—a pénz nem marad egy helyen, hanem egyik kézből a másikba kerül.
FORDÍTÁS
A feltételekhez kötött lélek ellopja vagy csalással szerzi meg mások pénzét, amit aztán valahogyan megtart magának, s megmenekül a büntetéstől. Ekkor azonban jön valaki, akit Devadattának hívnak, becsapja őt és elveszi a pénzét. Aztán jön egy másik ember, Viṣṇumitra, aki szintén ellopja a pénzt Devadattától, és magával viszi. A pénz sohasem marad egy helyen, örökké egyik kézből a másikba vándorol. Végül is senki sem tudja élvezni a pénzt, ami így az Istenség Legfelsőbb Személyiségének a tulajdona marad.
MAGYARÁZAT
A pénz Lakṣmītól, a szerencse istennőjétől származik, a szerencse istennője pedig Nārāyaṇának, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének a tulajdona. A szerencse istennője nem marad meg sehol máshol, csakis Nārāyaṇa mellett, ezért másik neve Cañcalā, nyughatatlan. Nem talál békét addig, amíg nincs férje, Nārāyaṇa mellett. A materialista Rāvaṇa elrabolta Lakṣmīt. Elrabolta Sītát, a szerencse istennőjét, aki az Úr Rāmáé volt, s ennek eredményeképpen egész családja, minden vagyona és egész birodalma elpusztult. Sītā, a szerencse istennője megmenekült karmai közül, és visszatérhetett az Úr Rāmához. Minden tulajdon, gazdagság és vagyon Kṛṣṇához tartozik tehát. A Bhagavad-gītāban (BG 5.29) ez áll:
- bhoktāraṁ yajña-tapasāṁ
- sarva-loka-maheśvaram
„Az Istenség Legfelsőbb Személyisége minden áldozat és önfegyelmezés igazi haszonélvezője, valamint minden bolygórendszer Legfelsőbb Ura.”
Az ostoba materialisták pénzt gyűjtenek, és a többi tolvajtól lopnak, a pénzt azonban nem tudják megtartani — a pénz mindenképpen elfogy. Az egyik ember becsapja a másikat, az megint becsap valaki mást, ezért ha meg akarjuk tartani Lakṣmīt, a legjobb, ha Nārāyaṇa mellett tartjuk. Ez a Kṛṣṇa-tudatos mozgalom lényege. Lakṣmīt (Rādhārāṇīt) Nārāyaṇával (Kṛṣṇával) együtt imádjuk. Különféle pénzforrásaink vannak, ám ez a pénz nem másé, mint Rādhāé és Kṛṣṇáé (Lakṣmī-Nārāyaṇáé). Ha egy bhakta a pénzt Lakṣmī-Nārāyaṇa szolgálatában használja, a gazdagság magától jön. Ha azonban valaki úgy akarja élvezni Lakṣmīt, ahogy azt Rāvaṇa tette, akkor a természet törvényei elpusztítják őt, és elveszik tőle mindazt a keveset, amivel rendelkezik. A halál végül mindent elvesz — és a halál Kṛṣṇát képviseli.