HU/SB 5.14.38
38. VERS
- etasmin saṁsārādhvani nānā-kleśopasarga-bādhita āpanna-vipanno yatra yas tam u ha vāvetaras tatra visṛjya jātaṁ jātam upādāya śocan muhyan bibhyad-vivadan krandan saṁhṛṣyan gāyan nahyamānaḥ sādhu-varjito naivāvartate ’dyāpi yata ārabdha eṣa nara-loka-sārtho yam adhvanaḥ pāram upadiśanti.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
etasmin—ezen; saṁsāra—gyötrelmes állapotnak; adhvani—út; nānā—különféle; kleśa—szenvedésekkel; upasarga—az anyagi lét gyötrelmei által; bādhitaḥ—zavart; āpanna—néha nyer; vipannaḥ—néha veszít; yatra—amelyben; yaḥ—aki; tam—ő; u ha vāva—vagy; itaraḥ—valaki más; tatra—ezután; visṛjya—feladva; jātam jātam—újonnan született; upādāya—elfogadja; śocan—bánkódik; muhyan—illúzióban van; bibhyat—fél; vivadan—néha hangosan kiabál; krandan—néha sír; saṁhṛṣyan—néha elégedett; gāyan—énekel; nahyamānaḥ—megkötözve; sādhu-varjitaḥ—távol van a szent életű emberektől; na—nem; eva—bizonyára; āvartate—eléri; adya api—mostanáig is; yataḥ—akitől; ārabdhaḥ—elkezdődött; eṣaḥ—ez; nara-loka—az anyagi világ; sa-arthaḥ—az önző élőlények; yam—aki (az Istenség Legfelsőbb Személyisége); adhvanaḥ—az anyagi lét ösvényének; pāram—a másik vége; upadiśanti—a szentek utalnak rá.
FORDÍTÁS
Az anyagi világ ösvénye anyagi szenvedésekkel van teli, és ezen az úton a feltételekhez kötött léleknek számtalan nehézséggel kell szembenéznie. Néha veszít, néha nyer, ám történjen bármelyik a kettő közül, az út csak veszélyt rejt számára. A halál vagy más körülmények néha elszakítják apjától, s az ő hiányában egyre inkább másokhoz kezd ragaszkodni, például gyermekeihez. Néha illúzióban van, néha retteg, néha hangosan sír félelmében, néha boldog, hogy eltarthatja a családját, néha olyan öröm tölti el, hogy dalra fakad. Mindez egyre jobban az anyagi világhoz kötözi, és megfeledkezik arról, milyen régen elhagyta az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Az anyagi lét veszélyes ösvényét járja, és egyáltalán nem boldog. Akik eljutottak az önmegvalósításig, azok menedéket keresnek az Istenség Legfelsőbb Személyiségénél, hogy kitörjenek ebből a veszélyes anyagi létből. Anélkül, hogy az odaadás útját követné, senki sem szabadulhat az anyagi lét karmai közül. Mindebből az következik, hogy az anyagi életben senki sem lehet boldog. A Kṛṣṇa-tudat útjára kell lépnünk.
MAGYARÁZAT
A materialista életmód alapos elemzésével minden józan ember megértheti, hogy ebben a világban egy szemernyi boldogságot sem találunk. Amiatt azonban, hogy a feltételekhez kötött lélek időtlen idők óta járja e veszélyeket rejtő utat, valamint mert nem társul a szentekkel, az illúzió hatására élvezni akarja ezt az anyagi világot. Az anyagi energia néha lehetőséget nyújt neki valamiféle állítólagos boldogságra, ám általában örökké csak bünteti őt. Az írások ezért azt mondják: daṇḍya jane rājā yena nadīte cubāya (Cc. Madhya 20.118). A materialista élet szüntelen boldogtalanságot jelent, ha azonban a boldogtalanság egy pillanatra megszűnik, azt boldogságnak fogadjuk el. Néha a bűnös embert víz alá nyomják, aztán kihúzzák a vízből. Valójában ez büntetés, de amikor kihúzzák a vízből, akkor kicsit jobban érzi magát. Ilyen helyzetben van a feltételekhez kötött lélek is. Éppen ezért minden śāstra azt tanácsolja, hogy keressük a bhakták és a szent emberek társaságát.
- ‘sādhu-saṅga’, ‘sādhu-saṅga’ —— sarva-śāstre kaya
- lava-mātra sādhu-saṅge sarva-siddhi haya
- (Cc. Madhya 22.54)
Ha csak egy pillanatra is kapcsolatba kerül a bhaktákkal, a feltételekhez kötött lélek megszabadulhat e gyötrelmes anyagi állapottól. Ez a Kṛṣṇa-tudatos mozgalom ezért igyekszik mindenkinek lehetőséget adni arra, hogy szent emberekkel társuljon, éppen ezért a közösség minden tagjának tökéletes sādhunak kell lennie, hogy esélyt adjunk az elesett, feltételekhez kötött lelkeknek. Ez a legjobb emberbaráti munka.