HU/SB 5.14.8


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


8. VERS

atha kadācin nivāsa-pānīya-draviṇādy-anekātmopajīvanābhiniveśa etasyāṁ saṁsārāṭavyām itas tataḥ paridhāvati.


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

atha—így; kadācit—néha; nivāsa—hajlék; pānīya—víz; draviṇa—kincsek; ādi—és így tovább; aneka—különféle dolgokban; ātma-upajīvana—amit fontosnak tekintenek a test és a lélek együtt tartásához; abhiniveśaḥ—aki teljesen elmerült; etasyām—ebben; saṁsāra-aṭavyām—az anyagi világ, ami olyan, mint egy hatalmas erdő; itaḥ tataḥ—mindenhol; paridhāvati—fut körbe.


FORDÍTÁS

A feltételekhez kötött lélek néha buzgón igyekszik hajlékot vagy lakást, vizet és pénzt szerezni teste fenntartásához. Szükségletei megszerzésében elmerülve megfeledkezik mindenről, és megállás nélkül fut körbe-körbe az anyagi lét erdejében.


MAGYARÁZAT

Ahogyan az elején említettük, a szegény kereskedő az erdőbe megy, hogy olcsó árucikkeket szerezzen, amiket aztán a városba vihet, s ott jó pénzért eladhat. Annyira leköti az a gondolat, hogy testét és lelkét együtt kell tartania, hogy megfeledkezik Kṛṣṇához fűződő eredeti kapcsolatáról, és egyedül a test kényelmével törődik. A feltételekhez kötött lélek így az anyagi cselekedeteken kívül semmi mást nem tesz. A materialista ember nem ismeri az élet célját, ezért megállás nélkül vándorol az anyagi létben, és küzd, hogy megszerezze, amire az élethez szüksége van. Nem érti meg, mi az élet célja, ezért még ha be is szerzi szükségleteit, mindig újabbakat talál ki, melyekre nincs is igazán szüksége, s ez egyre inkább az anyagi léthez köti. Elméje ezáltal olyan állapotba kerül, ami egyre nagyobb és nagyobb kényelmet követel meg. A materialistáknak fogalmuk sincs a természet működésének titkáról. A Bhagavad-gītā (BG 3.27) megerősíti:

prakṛteḥ kriyamāṇāni
guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ
ahaṅkāra-vimūḍhātmā
kartāham iti manyate

„A hamis ego által megtévesztett szellemi lélek önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában az anyagi természet három kötőereje végzi azokat.” Az élőlény kéjes vágya olyan elmeállapotot hoz létre, hogy élvezni akarja ezt az anyagi világot. Ez az anyagi világhoz köti, s a különféle testekbe kerülve szenvednie kell.