HU/SB 5.18.27


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


27. VERS

yaṁ loka-pālāḥ kila matsara-jvarā
hitvā yatanto ’pi pṛthak sametya ca
pātuṁ na śekur dvi-padaś catuṣ-padaḥ
sarīsṛpaṁ sthāṇu yad atra dṛśyate


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yam—aki (Te); loka-pālāḥ—az univerzum hatalmas vezetői, az Úr Brahmāval kezdve; kila—másokról mit sem szólva; matsara-jvarāḥ—akik az irigység lázától szenvednek; hitvā—félretéve; yatantaḥ—törekednek; api—noha; pṛthak—különállóan; sametya—egyesített; ca—szintén; pātum—megvédeni; na—nem; śekuḥ—képes; dvi-padaḥ—kétlábú; catuḥ-padaḥ—négylábú; sarīsṛpam—csúszómászó; sthāṇu—nem mozgó; yat—bármi; atra—ebben az anyagi világban; dṛśyate—látható.


FORDÍTÁS

Uram! Az univerzum hatalmas vezetőitől, az Úr Brahmātól és a többi félistentől kezdve egészen e világ politikai vezetőiig mindannyian irigyek hatalmadra. Segítséged nélkül azonban sem külön, sem együtt nem tudnának gondoskodni az univerzum megszámlálhatatlan élőlényéről. Valójában Te vagy az egyetlen fenntartója minden emberi lénynek, a teheneknek és a szamaraknak, a növényeknek, a csúszómászóknak, a madaraknak, a hegyeknek és minden másnak, ami az anyagi világban látható.


MAGYARÁZAT

Napjainkban divattá vált a materialisták körében, hogy versenyre keljenek Isten hatalmával. Amikor az úgynevezett tudósok élőlényeket akarnak létrehozni laboratóriumaikban, egyetlen céljuk az, hogy megcáfolják az Istenség Legfelsőbb Személyisége tehetségét és képességét. Ezt illúziónak hívják, s még a felsőbb bolygórendszerekben is találkozhatunk vele, ahol olyan nagy félistenek élnek, mint az Úr Brahmā, az Úr Śiva és mások. Ebben a világban mindenki büszke a hamis tekintélyére, annak ellenére, hogy minden törekvése kudarccal végződik. Amikor a Kṛṣṇa-tudatos mozgalom tagjai felkeresik az úgynevezett „filantrópusokat”, akik állítólag segíteni akarnak a szegényeken, azok kijelentik: „Ti csak vesztegetitek az időtöket, miközben én éhező emberek tömegeit etetem!” Sajnos azonban jelentéktelen erőfeszítéseik, tegyék azt egyedül vagy közösen, nem oldják meg senkinek a problémáit.

Vannak olyan magukat svāmīknak nevező emberek, akik nagy előszeretettel etetik a szegényeket, abban a hiszemben, hogy azok daridra-nārāyaṇák, az Úr koldusként megjelenő inkarnációi. Inkább az általuk kitalált daridra-nārāyaṇát szolgálják, mint az eredeti, Legfelsőbb Nārāyaṇát. Azt mondják: „Ne biztassatok senkit az Úr Nārāyaṇa szolgálatára! Jobb a világ éhező embereit szolgálni.” Az ilyen materialisták sajnos nem tudják véghez vinni terveiket sem egyedül, sem együtt az Egyesült Nemzetek formájában. Az igazság az, hogy egyedül az Istenség Legfelsőbb Személyisége az, aki fenntartja a sok millió emberi lényt, állatot és növényt    —    az összes élőlényt. Eko bahūnāṁ yo vidadhāti kāmān: egyetlen személy, a Legfelsőbb Úr gondoskodik minden más élőlény betevő falatjáról. Nārāyaṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége tekintélyével az asurák (démonok) szállnak szembe. Néha azonban még a surákat vagy a bhaktákat is megtéveszti az illuzórikus energia, és az egész univerzum fenntartójának hiszik magukat. Ilyen esetekről a Śrīmad-Bhāgavatam Tizedik Éneke ír, ahol Śukadeva Gosvāmī elmeséli, hogyan lett büszke az Úr Brahmā és Indra király, és végül hogyan büntette meg őket Kṛṣṇa.