HU/SB 5.18.4
4. VERS
- vadanti viśvaṁ kavayaḥ sma naśvaraṁ
- paśyanti cādhyātmavido vipaścitaḥ
- tathāpi muhyanti tavāja māyayā
- suvismitaṁ kṛtyam ajaṁ nato ’smi tam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
vadanti—hitelt érdemlően mondják; viśvam—az egész anyagi teremtés; kavayaḥ—nagy, művelt tudósok; sma—bizonyára; naśvaram—mulandó; paśyanti—transzban látják; ca—szintén; adhyātma-vidaḥ—akik megvalósították a lelki tudást; vipaścitaḥ—nagyon művelt tudósok; tathā api—mégis; muhyanti—illúzióba kerülnek; tava—tiéd; aja—ó, megszületetlen; māyayā—az illuzórikus energia által; su-vismitam—nagyon csodálatos; kṛtyam—cselekedet; ajam—a legfelsőbb megszületetlennek; nataḥ asmi—hódolatomat ajánlom; tam—Neki.
FORDÍTÁS
Ó, megszületetlen! A Védák művelt bölcsei, akik jól ismerik a lelki tudományt, kétségtelenül tisztában vannak vele, hogy ez az anyagi világ mulandó, ahogyan tudják ezt a logika tudósai és a filozófusok is. Transzba merülve megértik a világ valódi helyzetét, és prédikálják is az igazságot, ám az illuzórikus energia néha még őket is megtéveszti. Ez a Te csodálatos kedvtelésed. Megértettem, hogy illuzórikus energiád rendkívül csodálatos, ezért tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Neked.
MAGYARÁZAT
Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének illuzórikus energiája nemcsak az anyagi világ feltételekhez kötött lelkeire, de néha még a legnagyobb, legműveltebb tudósokra is hatással van, akik megvalósításuk révén valóban ismerik az anyagi világ örök helyzetét. Amint valaki azt gondolja, hogy „én ez az anyagi test vagyok (ahaṁ mameti), és minden, ami az anyagi testtel kapcsolatban áll, az enyém”, az illúzióban van (moha). Ez az illúzió, amit az anyagi energia okoz, különösen a feltételekhez kötött lelkekre hat, néha azonban a felszabadult lelkeket is befolyásolja. Felszabadult léleknek azt tekintjük, aki elegendő tudással rendelkezik az anyagi világról, s ezért nem ragaszkodik a testi életfelfogáshoz. Az anyagi természet kötőerőivel való hosszas kapcsolat miatt azonban az illuzórikus energia néha még a felszabadult lelkeket is magával ragadja, ha transzcendentális helyzetükben nem elég figyelmesek. Az Úr Kṛṣṇa ezért azt mondja a Bhagavad-gītāban (BG 7.14): mām eva ye prapadyante māyām etāṁ taranti te. „Csak azok tudják legyőzni az anyagi energia hatását, akik meghódolnak Nekem.” Ezért hát senkinek sem szabad azt gondolnia magáról, hogy felszabadult lélek, akit māyā nem befolyásolhat. Mindenkinek nagyon figyelmesen kell végeznie odaadó szolgálatát a szabályozó elvek szigorú betartásával. Ha így tesz, akkor szilárdan megállapodhat az Úr lótuszlábánál, míg másképp a legkisebb figyelmetlenség is zavart okozhat. Jó példa erre Bharata Mahārāja. Bharata Mahārāja kétségtelenül kiváló bhakta volt, mivel azonban a figyelmét egy kis őzike egy kicsit eltérítette, még két életen át kellett szenvednie, az egyiket őzként, a másikat pedig a brāhmaṇa Jaḍa Bharataként, mielőtt felszabadulhatott és visszatérhetett Istenhez.
Az Úr mindig kész megbocsájtani bhaktájának, de ha egy bhakta visszaél az Úr engedékenységével, és szándékosan újra és újra hibákat követ el, akkor az Úr biztosan meg fogja büntetni őt, és hagyja, hogy az illuzórikus energia csapdájába essen. A Védák tanulmányozásából származó elméleti tudás tehát nem elegendő ahhoz, hogy megvédjen valakit māyā karmaitól. Az embernek nagyon erősen ragaszkodnia kell az Úr lótuszlábához az odaadó szolgálatban, s akkor biztonságban van.