HU/SB 5.4.13
13. VERS
- yavīyāṁsa ekāśītir jāyanteyāḥ pitur ādeśakarā mahā-śālīnā mahā-śrotriyā yajña-śīlāḥ karma-viśuddhā brāhmaṇā babhūvuḥ.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yavīyāṁsaḥ—fiatalabb; ekāśītiḥ—szám szerint nyolcvanegy; jāyanteyāḥ—Jayantīnak, Ṛṣabhadeva feleségének a fiai; pituḥ—apjuknak; ādeśakarāḥ—követve az utasítást; mahā-śālīnāḥ—jól viselkedő, illedelmes; mahā-śrotriyāḥ—rendkívül jól ismerik a védikus tudományt; yajña-śīlāḥ—jártasak a rituális szertartások bemutatásában; karma-viśuddhāḥ—nagyon tiszták cselekedeteikben; brāhmaṇāḥ—képzett brāhmaṇák; babhūvuḥ—lettek.
FORDÍTÁS
A tizenkilenc említett fiú mellett Ṛṣabhadevának és Jayantīnak volt még nyolcvanegy fiatalabb fia is. Apjuk utasítását követve művelt, jó modorú, cselekedeteikben rendkívül tiszta és a védikus tudásban, a védikus szertartások bemutatásában jártas személyiségekké váltak. Mindannyiukból tökéletesen képzett brāhmaṇa lett.
MAGYARÁZAT
Ebből a versből jól láthatjuk, hogy a kasztok szerinti felosztás alapját a tulajdonság és a tettek jelentik. Ṛṣabhadeva mint király kétségtelenül kṣatriya volt. Száz fia közül tíz szintén kṣatriya lett, s uralkodott a bolygón. Kilenc fiú a Śrīmad-Bhāgavatam prédikátora (maha-bhāgavata) lett, ami azt jelenti, hogy magasabb szinten álltak a brāhmaṇáknál. A nyolcvanegy másik fiúból rendkívül képzett brāhmaṇa lett. Ez néhány gyakorlati példa arra, hogy az ember a tulajdonságai, nem pedig a születése alapján válik alkalmassá egy bizonyos tevékenység végzésére. Ṛṣabhadeva Mahārāja fiai születésük szerint valamennyien kṣatriyák voltak, ám tulajdonságaik következtében némelyikükből kṣatriya, némelyikükből pedig brāhmaṇa lett. Kilencen a Śrīmad-Bhāgavatamot prédikálták (bhāgavata-dharma-darśanāḥ), ami azt jelenti, hogy a kṣatriyák és brāhmaṇák felett álltak.