HU/SB 5.4.4
4. VERS
- nābhis tu yathābhilaṣitaṁ suprajastvam avarudhyāti-pramoda-bhara-vihvalo gadgadākṣarayā girā svairaṁ gṛhīta-naraloka-sadharmaṁ bhagavantaṁ purāṇa-puruṣaṁ māyā-vilasita-matir vatsa tāteti sānurāgam upalālayan parāṁ nirvṛtim upagataḥ.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
nābhiḥ—Nābhi király; tu—bizonyára; yathā-abhilaṣitam—vágya szerint; su-prajastvam—a leggyönyörűbb fiút; avarudhya—kapni; ati-pramoda—nagy örömnek; bhara—túl sokkal; vihvalaḥ—elárasztva; gadgada-akṣarayā—az eksztázistól elcsukló; girā—hangon; svairam—független akarata által; gṛhīta—elfogadta; nara-loka-sadharmam—emberi lényként cselekedett; bhagavantam—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; purāṇa-puruṣam—a legidősebb az élőlények között; māyā—yogamāyā által; vilasita—megzavart; matiḥ—mentalitása; vatsa—kedves fiam; tāta—kedvesem; iti—így; sa-anurāgam—nagy-nagy szeretettel; upalālayan—nevelte; parām—transzcendentális; nirvṛtim—boldogságot; upagataḥ—elért.
FORDÍTÁS
Nābhi király örökké transzcendentális boldogságban úszott, hiszen a sors egy tökéletes fiúval áldotta meg, olyannal, amilyenre vágyott. „Kedves fiam! Drágám!” — szólongatta nagy szeretettel, az eksztázistól remegő hangon. Annak, hogy így gondolkozott, yogamāyā volt az oka — yogamāyā hatására a Legfelsőbb Urat, a legfelsőbb atyát saját fiának tekintette. Legfelsőbb jóakaratából az Úr a fia lett, s mindenkivel úgy viselkedett, mintha közönséges földi halandó lett volna. Nābhi király nagy szeretettel nevelte transzcendentális fiát, és mindig transzcendentális gyönyör, boldogság és odaadás töltötte el.
MAGYARÁZAT
A vers a māyā szót itt „illúzió” értelemben használja. Nābhi Mahārāja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét saját fiának tekintette, s így kétségtelenül illúzióban volt, ám ez az illúzió transzcendentális volt. Erre az illúzióra szükség van — másként hogyan tudná valaki a legfelsőbb Atyát a saját fiának tekinteni? A Legfelsőbb Úr megjelenik bhaktája fiaként, ahogy az Úr Kṛṣṇa megjelent Yaśodā és Nanda Mahārāja gyermekeként. Ezek a bhakták sohasem tudnak fiukra mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségére gondolni, mert ha így látnák Őt, az megzavarná szülői szeretet jellemezte kapcsolatukat.