HU/SB 5.7.6
6. VERS
- sampracaratsu nānā-yāgeṣu viracitāṅga-kriyeṣv apūrvaṁ yat tat kriyā-phalaṁ dharmākhyaṁ pare brahmaṇi yajña-puruṣe sarva-devatā-liṅgānāṁ mantrāṇām artha-niyāma-katayā sākṣāt-kartari para-devatāyāṁ bhagavati vāsudeva eva bhāvayamāna ātma-naipuṇya-mṛdita-kaṣāyo haviḥṣv adhvaryubhir gṛhyamāṇeṣu sa yajamāno yajña-bhājo devāṁs tān puruṣāvayaveṣv abhyadhyāyat.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
sampracaratsu—amikor hozzálátott az elvégzésükhöz; nānā-yāgeṣu—a különféle áldozatoknak; viracita-aṅga-kriyeṣu—melyek során elvégezték a kiegészítő szertartásokat; apūrvam—távoli; yat—bármi; tat—az; kriyā-phalam—az ilyen áldozat eredménye; dharma-ākhyam—a vallás nevében; pare—a transzcendensnek; brahmaṇi—a Legfelsőbb Úr; yajña-puruṣe—minden áldozat élvezője; sarva-devatā-liṅgānām—ami megnyilvánítja a félisteneket; mantrāṇām—a védikus himnuszok; artha-niyāma-katayā—annak köszönhetően, hogy a cél irányítója; sākṣāt-kartari—közvetlenül a bemutató; para-devatāyām—minden félisten eredete; bhagavati—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; vāsudeve—Kṛṣṇának; eva—bizonyára; bhāvayamānaḥ—mindig gondolva; ātma-naipuṇya-mṛdita-kaṣāyaḥ—amiatt, hogy hozzáértően így gondolkodott, mentes volt minden kéjtől és dühtől; haviḥṣu—az áldozat során felajánlott dolgok; adhvaryubhiḥ—amikor az Atharva Vedában említett áldozatokban jártas papok; gṛhyamāṇeṣu—vette; saḥ—Bharata Mahārāja; yajamānaḥ—az áldozó; yajña-bhājaḥ—az áldozat eredményének részesei; devān—az összes félisten; tān—ők; puruṣa-avayaveṣu—az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Govinda testének különböző részei és végtagjai; abhyadhyāyat—gondolta.
FORDÍTÁS
Miután Bharata Mahārāja megtette a szükséges előkészületeket a különféle áldozatokhoz, az eredményt a vallás nevében az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, Vāsudevának ajánlotta. Minden yajñát az Úr Vāsudeva, Kṛṣṇa elégedettsége érdekében végzett tehát. Úgy gondolta, hogy mivel a félistenek Vāsudeva testének részei, Ő irányítja azokat, akikről a védikus mantrák szólnak. Így gondolkodva megszabadult minden anyagi szennyeződéstől, a ragaszkodástól, a kéjtől és a mohóságtól. Amikor a papok az áldozat hozzávalóit a tűzbe ajánlották, Bharata Mahārāja jól tudta, hogy a különféle félisteneknek tett felajánlásokat pusztán az Úr különféle testrészeinek ajánlották. Indra például az Istenség Legfelsőbb Személyisége karja, Sūrya [a nap] pedig a szeme. Bharata Mahārāja úgy tekintett a különféle félisteneknek tett felajánlásokra, hogy azok valójában az Úr Vāsudeva különféle testrészeinek szóltak.
MAGYARÁZAT
Az Istenség Legfelsőbb Személyisége azt mondja, hogy amíg valaki nem fejleszti ki a śravaṇaṁ kīrtanam, a hallás és éneklés tiszta odaadó szolgálatát, addig végeznie kell előírt kötelességeit. Bharata Mahārāja nagy bhakta volt, ezért felmerülhet a kérdés, miért végzett olyan sok áldozatot, melyek valójában a karmīknak valók. Az igazság az, hogy egyszerűen csak követte Vāsudeva utasításait. A Bhagavad-gītāban Kṛṣṇa azt mondja: sarva dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja. „Add fel a vallás minden változatát, és hódolj meg egyedül Énelőttem!” (BG 18.66) Bármit teszünk, mindig emlékeznünk kell Vāsudevára. Az emberek általában ragaszkodnak ahhoz, hogy a különféle félisteneknek ajánlják fel hódolatukat, Bharata Mahārāja azonban egyedül az Úr Vāsudevát akarta elégedetté tenni. Ahogyan a Bhagavad-gītā elmondja: bhoktāraṁ yajña-tapasāṁ sarva-loka-maheśvaram (B 5.29). Be lehet mutatni egy yajñát egy bizonyos félisten kielégítése érdekében, de amikor a yajñát a yajña-puruṣának, Nārāyaṇának végezzük, akkor a félistenek is elégedetté válnak. A különféle yajñák bemutatásának célja a Legfelsőbb Úr elégedettsége. Ezeket az áldozatokat ajánlhatjuk a félisteneknek vagy közvetlenül az Úrnak. Ha közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyiségének ajánljuk, azzal a félistenek is automatikusan elégedetté válnak. Ha egy fa gyökerét öntözzük, az ágak, a gallyak, a gyümölcsök és a virágok szintén elégedettek lesznek. Ha a félisteneknek áldozunk, emlékeznünk kell arra, hogy ők csupán a Legfelsőbb testének részei. Ha valakinek a kezét imádjuk, akkor magának a személynek akarunk örömet okozni. Ha valakinek a lábát masszírozzuk, akkor valójában nem a lábát szolgáljuk, hanem azt a személyt, akihez a láb tartozik. A félistenek mind az Úr különféle részei, és őket szolgálva Magát az Urat szolgáljuk. A Brahma-saṁhitā megemlíti a félistenimádatot, ám maguk a ślokák az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Govinda imádatát hirdetik. Így tesz említést a Brahma-saṁhitā (5.44) Durgā istennő imádatáról:
- sṛṣṭi-sthiti-pralaya-sādhana-śaktir ekā
- chāyeva yasya bhuvanāni vibharti durgā
- icchānurūpam api yasya ca ceṣṭate sā
- govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi
Śrī Kṛṣṇa utasításait követve Durgā istennő teremt, fenntart és megsemmisít. Śrī Kṛṣṇa ezt az állítást megerősíti a Bhagavad-gītāban is. Mayādhyakṣeṇa prakṛtiḥ sūyate sa-carācaram: „Ó, Kuntī fia! Ez az anyagi természet, ami egyike energiáimnak, az Én irányításom alatt működik, létrehozva a mozgó és mozdulatlan lények mindegyikét.” (BG 9.10)
Ebben a szellemben kell a félisteneket imádnunk. Mivel Durgā istennő elégedetté teszi Kṛṣṇát, tiszteletünket kell ajánlanunk neki. Az Úr Śiva nem különbözik Kṛṣṇa cselekvő testétől, ezért tisztelnünk kell őt is. Ehhez hasonlóan tiszteletünket kell ajánlanunk Brahmānak, Agninak és Sūryának is. Sokféle felajánlás szól a különféle félisteneknek, ám mindig emlékeznünk kell arra, hogy ezekkel a felajánlásokkal az Istenség Legfelsőbb Személyiségét kell elégedetté tennünk. Bharata Mahārāja nem akart áldást kérni a félistenektől — az ő célja az volt, hogy a Legfelsőbb Úrnak okozzon örömet. A Mahābhārata Viṣṇu ezer neve között megemlíti a következőt is: yajña-bhug yajña-kṛd yajñaḥ. A yajña élvezője, a yajña bemutatója és maga a yajña is a Legfelsőbb Úr. Mindent a Legfelsőbb Úr hajt végre, de az élőlény tudatlanságában úgy véli, hogy ő a cselekvő. Amíg azt hisszük, hogy mi vagyunk a cselekvők, addig karma-bandhát hozunk létre (azaz a cselekedethez kötjük magunkat). Azonban ha yajñáért, Kṛṣṇáért cselekszünk, nincs karma-bandha. Yajñārthāt karmaṇo ’nyatra loko ’yaṁ karma-bandhanaḥ: „Az ember végezze úgy munkáját, hogy az áldozat legyen Viṣṇunak, másképp tettei az anyagi világhoz kötözik”. (BG 3.9)
Bharata Mahārāja utasításait követve nem saját elégedettségünkért, hanem az Istenség Legfelsőbb Személyisége kielégítése érdekében kell cselekednünk. A Bhagavad-gītāban (BG 17.28) a következőket is olvashatjuk:
- aśraddhayā hutaṁ dattaṁ
- tapas taptaṁ kṛtaṁ ca yat
- asad ity ucyate pārtha
- na ca tat pretya no iha
Az Istenség Legfelsőbb Személyiségébe vetett hit nélkül végzett áldozatok, lemondások és adományok mind ideiglenesek. Függetlenül attól, hogy milyen a szertartás, amit bemutatunk, asatnak, ideiglenesnek hívják, ezért semmi hasznuk sem ebben az életben, sem a következőben.
Az olyan királyok, mint Ambarīṣa Mahārāja és sok más rājarṣi, akik az Úr tiszta bhaktái voltak, idejüket mindig a Legfelsőbb Úr szolgálatával töltötték. Ha egy tiszta bhakta valaki máson keresztül végez szolgálatot, nem szabad megbírálni, mert cselekedetei a Legfelsőbb Úr kielégítését szolgálják. Lehet, hogy egy bhakta egy pap segítségével karma-kāṇḍát végez, és talán ez a pap nem egy tiszta vaiṣṇava, de mivel a bhakta a Legfelsőbb Urat akarja elégedetté tenni, nem szabad bírálni tettéért. Az apūrva szó nagyon fontos. A karmából származó tetteket apūrvának hívják. Ha jámboran vagy bűnösen cselekszünk, az eredményt nem kapjuk meg azonnal. Várnunk kell az eredményre, amit apūrvának hívnak, s ami a jövőben nyilvánul meg. Ezt az apūrvát még a smārták is elfogadják. A tiszta bhakták csakis az Istenség Legfelsőbb Személyisége örömére cselekszenek, ezért tetteik eredménye lelki, vagyis örök, ellentétben a karmīk elérte eredményekkel, melyek ideiglenesek. Ezt megerősíti a Bhagavad-gītā (BG 4.23) is:
- gata-saṅgasya muktasya
- jñānāvasthita-cetasaḥ
- yajñāyācarataḥ karma
- samagraṁ pravilīyate'
„Az anyagi természet kötőerőitől független, a transzcendentális tudásban elmerülő ember tettei teljes egészében a transzcendensbe olvadnak.”
Egy bhakta mindig mentes az anyagi szennyeződéstől. Teljes tudással rendelkezik, ezért áldozatait az Istenség Legfelsőbb Személyisége elégedettsége érdekében hajtja végre.