HU/SB 6.1.40
40. VERS
- yamadūtā ūcuḥ
- veda-praṇihito dharmo
- hy adharmas tad-viparyayaḥ
- vedo nārāyaṇaḥ sākṣāt
- svayambhūr iti śuśruma
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yamadūtāḥ ūcuḥ—Yamarāja szolgái így szóltak; veda—a négy Véda (a Sāma, a Yajur, a Ṛg és az Atharva) által; praṇihitaḥ—előírt; dharmaḥ—vallásos elvek; hi—valóban; adharmaḥ—vallástalan elvek; tat-viparyayaḥ—ennek ellentéte (amit a védikus utasítások nem támasztanak alá); vedaḥ—a Védák, a tudás könyvei; nārāyaṇaḥ sākṣāt—közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyisége (mivel Nārāyaṇa szavai); svayam-bhūḥ—önmaguktól születettek, önellátóak (Nārāyaṇa lélegzetéből születtek, és senki mástól nem lehet megismerni őket); iti—így; śuśruma—hallottuk.
FORDÍTÁS
A yamadūták így válaszoltak: Amit a Védák előírnak, az alkotja a dharmát, a vallásos elveket, ennek ellentéte pedig a vallástalanság. A Védák közvetlenül az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Nārāyaṇa, és önmaguktól születtek. Mindezt Yamarājától hallottuk.
MAGYARÁZAT
Yamarāja szolgái tökéletes választ adtak. Nem próbálták kitalálni, melyek a vallás vagy a vallástalanság elvei, ehelyett arról beszéltek, amit Yamarājától, a hiteles tekintélytől hallottak. Mahājano yena gataḥ sa panthāḥ: a mahājanát, a hiteles tekintélyt kell követnünk. Yamarāja egyike a tizenkét szaktekintélynek. Szolgái, a yamadūták éppen ezért tökéletesen világos választ adtak, amikor azt mondták: śuśruma („hallottuk”). A modern civilizáció emberei hibás vallásos elveket agyalnak ki. Ez nem dharma. Nem tudják, hogy mi a dharma és mi az adharma. Ezért ahogy azt a Śrīmad-Bhāgavatam az elején elmondja, dharmaḥ projjhita-kaitavo ’tra: a śrīmad-bhāgavata-dharma elutasítja azt a dharmát, amit a Védák nem támasztanak alá. A bhāgavata-dharma kizárólag abból áll, amit az Istenség Legfelsőbb Személyisége adott. A bhāgavata-dharma sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja: el kell fogadnunk az Istenség Legfelsőbb Személyisége hatalmát, és meg kell hódolnunk Neki, valamint mindennek, amit mond. Ez a dharma. Arjuna például, aki úgy vélte, hogy az erőszak adharma, nem akart harcolni, Kṛṣṇa azonban harcra buzdította. Arjuna engedelmeskedett Kṛṣṇa parancsának, ezért ő valóban dharmī, hiszen Kṛṣṇa utasítása jelenti a dharmát. Kṛṣṇa azt mondja a Bhagavad-gītāban (BG 15.15): vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ. „A veda, a tudás igazi célja az, hogy megismerj Engem.” Aki tökéletesen ismeri Kṛṣṇát, az felszabadul. Ahogy Kṛṣṇa elmondja a Bhagavad-gītāban (BG 4.9):
- janma karma ca me divyam
- evaṁ yo vetti tattvataḥ
- tyaktvā dehaṁ punar janma
- naiti mām eti so ’rjuna
„Ó, Arjuna! Aki ismeri megjelenésem és cselekedeteim transzcendentális természetét, az teste elhagyása után nem születik meg újra ebben az anyagi világban, hanem eléri az Én örök hajlékomat.” Aki megérti Kṛṣṇát, és engedelmeskedik a parancsainak, az alkalmas arra, hogy hazatérjen, vissza Istenhez. Levonhatjuk azt a következtetést, hogy a dharma, a vallás nem más, mint az, amit a Védák elrendelnek, az adharma, a vallástalanság pedig az, amit a Védák nem támasztanak alá.
A dharmát valójában nem Nārāyaṇa alkotta meg. A Védákban az áll: asya mahato bhūtasya niśvasitam etad yad ṛg-vedaḥ iti, a dharma utasításai Nārāyaṇa, a legfelsőbb élőlény lélegzetéből áradnak. Nārāyaṇa örökké létezik és örökké lélegzik, ezért a dharma, Nārāyaṇa utasításai szintén örökké léteznek. Śrīla Madhvācārya, a Mādhva-Gauḍīya-sampradāyához tartozók első ācāryája így ír:
- vedānāṁ prathamo vaktā
- harir eva yato vibhuḥ
- ato viṣṇv-ātmakā vedā
- ity āhur veda-vādinaḥ
A Védák transzcendentális szavai az Istenség Legfelsőbb Személyisége ajkairól származnak. A védikus elveket éppen ezért vaiṣṇava elveknek kell tekintenünk, mivel Viṣṇu a Védák eredete. A Védák nem tartalmaznak semmi mást, kizárólag Viṣṇu utasításait, és aki követi a védikus elveket, az vaiṣṇava. Egy vaiṣṇava nem csupán egy, az anyagi világban létrehozott közösség tagja. Vaiṣṇava az, aki valóban ismeri a Védákat, ahogyan a Bhagavad-gītā is megerősíti (vedaiś ca sarvair aham eva vedyaḥ).