HU/SB 6.1.41


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


41. VERS

yena sva-dhāmny amī bhāvā
rajaḥ-sattva-tamomayāḥ
guṇa-nāma-kriyā-rūpair
vibhāvyante yathā-tatham


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yena—aki által (Nārāyaṇa által); sva-dhāmni—bár saját otthonában, a lelki világban; amī—mindezek; bhāvāḥ—megnyilvánulások; rajaḥ-sattva-tamaḥ-mayāḥ—az anyagi természet három kötőereje (a szenvedély, a jóság és a tudatlanság) teremtette; guṇa—tulajdonságok; nāma—nevek; kriyā—cselekedetek; rūpaiḥ—és formákkal; vibhāvyante—különféleképpen nyilvánulnak meg; yathā-tatham—épp megfelelően.


FORDÍTÁS

Noha Nārāyaṇa, minden ok legfőbb oka saját birodalmában él a lelki világban, mégis Ő irányítja az egész kozmikus megnyilvánulást az anyagi természet három kötőerejének, a sattva-guṇának, a rajo-guṇának és a tamo-guṇának megfelelően. Így tesznek szert az élőlények különféle tulajdonságokra, elnevezésekre [például brāhmaṇa, kṣatriya és vaiśya], így kapják kötelességüket a varṇāśrama intézményében, és így nyernek különféle formákat is. Nārāyaṇa az oka tehát az egész kozmikus megnyilvánulásnak.


MAGYARÁZAT

A Védák tudtunkra adják:

na tasya kāryaṁ karaṇaṁ ca vidyate
na tat-samaś cābhyadhikaś ca dṛśyate
parāsya śaktir vividhaiva śrūyate
svābhāvikī jñāna-bala-kriyā ca
(Śvetāśvatara Upaniṣad 6.8)

Nārāyaṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége mindenható. Számtalan különböző energiával rendelkezik, így saját birodalmában élve a legkisebb erőfeszítés nélkül képes irányítani és működtetni az egész kozmikus megnyilvánulást az anyagi természet három kötőereje    —    a sattva-guṇa, a rajo-guṇa és a tamo-guṇa    —    kölcsönhatásain keresztül. Ezek a kölcsönhatások különféle formákat, testeket, cselekedeteket és változásokat hoznak létre, amelyek mind tökéletes módon jelennek meg. Az Úr tökéletes, ezért minden úgy működik, mintha közvetlenül irányítaná és közvetlenül részt venne benne. Az ateisták azonban, akiket az anyagi természet három kötőereje fed be, nem veszik észre, hogy minden tett mögött Nārāyaṇa a legfelsőbb ok. Ahogyan Kṛṣṇa mondja a Bhagavad-gītāban (BG 7.13):

tribhir guṇamayair bhāvair
ebhiḥ sarvam idaṁ jagat
mohitaṁ nābhijānāti
mām ebhyaḥ param avyayam

„A három kötőerőtől megtévesztett világ nem ismer Engem, aki a kötőerők felett állok és kimeríthetetlen vagyok.” Az ostoba agnosztikusok mohiták, vagyis az anyagi természet három kötőerejének illúziójában élnek, ezért nem értik, hogy Nārāyaṇa, Kṛṣṇa a legfelsőbb oka minden tettnek. A Brahma-saṁhitā (5.1) kijelenti:

īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ
sac-cid-ānanda-vigrahaḥ
anādir ādir govindaḥ
sarva-kāraṇa-kāraṇam

„Kṛṣṇa, akit Govindának is ismernek, a legfelsőbb irányító, s örök, gyönyörteli lelki testtel bír. Ő mindennek az eredete, Neki azonban nincsen eredete, mert Ő minden ok legfőbb oka.”