HU/SB 6.1.9


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


9. VERS

śrī-rājovāca
dṛṣṭa-śrutābhyāṁ yat pāpaṁ
jānann apy ātmano ’hitam
karoti bhūyo vivaśaḥ
prāyaścittam atho katham


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-rājā uvāca—Parīkṣit Mahārāja válaszolt; dṛṣṭa—látva; śrutābhyām—hallás útján (a szentírásokból vagy a törvénykönyvekből); yat—mivel; pāpam—bűnös, törvénysértő tett; jānan—tudván; api—bár; ātmanaḥ—önvalójának; ahitam—ártalmas; karoti—cselekszik; bhūyaḥ—újra és újra; vivaśaḥ—képtelen uralkodni magán; prāyaścittam—bűnhődés; atho—ezért; katham—mi az értéke.


FORDÍTÁS

Parīkṣit Mahārāja így szólt: Az ember tudhatja, hogy a bűnös tettek ártalmasak a számára, mert látja, hogy a bűnöst a kormány megbünteti, az emberek pedig elítélik; ezenkívül a szentírásokból és a művelt bölcsektől is hallhatja, hogy ha valaki bűnt követ el, következő életében pokoli körülmények várnak rá. E tudása ellenére azonban mégis arra kényszerül, hogy újra és újra bűnbe essen, még azután is, hogy előző tettéért már megbűnhődött. Mi haszna hát az ilyen vezeklésnek?


MAGYARÁZAT

Néhány vallási felekezetben azt látjuk, hogy a bűnös elmegy a paphoz, hogy meggyónja bűneit és bírságot fizessen, de aztán újra elköveti ugyanazokat a bűnöket, és újra elmegy gyónni. Ez a szokásuk a hivatásos vétkeseknek. Parīkṣit Mahārāja megfigyelései arra utalnak, hogy így volt ez már ötezer évvel ezelőtt is: a bűnösök vezekeltek bűneikért, majd újra elkövették ugyanazokat a bűnöket, mintha csak kényszerítenék őket. Parīkṣit Mahārāja az életben szert tett tapasztalata következtében látta, hogy az ismétlődő bűnözésnek és vezeklésnek semmi értelme. Ha valaki ragaszkodik az érzéki élvezethez, újra és újra bűnös tetteket fog elkövetni, függetlenül attól, hogy hányszor kap büntetést, s mindezt addig folytatja, amíg meg nem tanulja, hogy tartózkodnia kell az érzéki élvezettől. A versben szereplő vivaśa szó arra utal, hogy még aki nem akar elkövetni bűnös tetteket, a szokás hatalma azt is kényszeríteni fogja erre. Parīkṣit Mahārāja ezért úgy vélte, hogy a vezeklés folyamata nem túlságosan eredményes abból a szempontból, hogy megmentse az embert a bűnös tettektől. A következő versben tovább magyarázza, miért veti el ezt a folyamatot.