HU/SB 6.16.30
Śrīmad-Bhāgavatam - Hatodik Ének - TIZENHATODIK FEJEZET: Citraketu király találkozik a Legfelsőbb Úrral
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
30. VERS
- mṛṇāla-gauraṁ śiti-vāsasaṁ sphurat-
- kirīṭa-keyūra-kaṭitra-kaṅkaṇam
- prasanna-vaktrāruṇa-locanaṁ vṛtaṁ
- dadarśa siddheśvara-maṇḍalaiḥ prabhum
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
mṛṇāla-gauram—fehér, mint a lótusz rostjai; śiti-vāsasam—kék selyemből készült ruhát viselt; sphurat—csillogó; kirīṭa—fejdísz; keyūra—kardíszek; kaṭitra—öv; kaṅkaṇam—akinek a bokaperecei; prasanna-vaktra—mosolygó arc; aruṇa-locanam—szeme vöröses; vṛtam—körülvéve; dadarśa—látta; siddha-īśvara-maṇḍalaiḥ—a legtökéletesebb bhakták által; prabhum—az Istenség Legfelsőbb Személyiségét.
FORDÍTÁS
Amikor Citraketu elnyerte az Úr Śeṣa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége oltalmát, látta, hogy az Úr olyan fehér, akár a lótuszvirág fehér rostjai. Kék színű ruhát viselt egy szikrázóan ragyogó fejdísszel, s karkötők, öv és bokaperecek ékesítették. Arca mosolygott, szeme pedig vörös volt. Olyan kiváló felszabadult lelkek vették körül, mint Sanat-kumāra.