HU/SB 6.17.31


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


31. VERS

vāsudeve bhagavati
bhaktim udvahatāṁ nṛṇām
jñāna-vairāgya-vīryāṇāṁ
na hi kaścid vyapāśrayaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

vāsudeve—az Úr Vāsudevának, Kṛṣṇának; bhagavati—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; bhaktim—szeretet és hit az odaadó szolgálatban; udvahatām—azoknak, akik viszik; nṛṇām—emberek; jñāna-vairāgya—a valódi tudásnak és lemondásnak; vīryāṇām—a hatalmas erejével rendelkezve; na—nem; hi—valójában; kaścit—bármi; vyapāśrayaḥ—mint érdek vagy menedék.


FORDÍTÁS

Akik az Úr Vāsudeva, Kṛṣṇa odaadó szolgálatát végzik, azok természetes módon tökéletes tudással rendelkeznek, és eltávolodtak ettől az anyagi világtól. Az ilyen bhakták ezért nem törődnek a világ úgynevezett boldogságával vagy boldogtalanságával.


MAGYARÁZAT

Íme a különbség egy bhakta és egy olyan filozófus között, aki a transzcendensről elmélkedik. Egy bhaktának nincs szüksége a tudomány művelésére ahhoz, hogy megértse az anyagi világ valótlan, illetve ideiglenes létét. Vāsudeva iránti tiszta odaadása miatt ez a tudás és lemondás automatikusan megnyilvánul benne. A Śrīmad-Bhāgavatam egy másik helyen (SB 1.2.7) megerősíti:

vāsudeve bhagavati
bhakti-yogaḥ prayojitaḥ
janayaty āśu vairāgyaṁ
jñānaṁ ca yad ahaitukam

Aki tiszta odaadó szolgálatot végez Vāsudevának, Kṛṣṇának, az automatikusan megismeri az anyagi világot, és ezért természetszerűen eltávolodik tőle. Ez az eltávolodás amiatt válik lehetővé, hogy magas szintű tudással rendelkezik. Az elmélkedő filozófus a tudomány művelésével igyekszik megérteni, hogy az anyagi világ hamis, egy bhaktában azonban ugyanez a megértés automatikusan megnyilvánul, minden külön erőfeszítés nélkül. A māyāvādī filozófusok lehetnek büszkék állítólagos tudásukra, de mivel nem értik meg Vāsudevát (vāsudevaḥ sarvam iti (BG 7.19)), nem értik a kettősségek világát sem, ami Vāsudeva külső energiájának megnyilvánulása. Ha tehát az úgynevezett jñānīk nem keresnek menedéket Vāsudevánál, akkor elmélkedő tudásuk nem tökéletes. Ye ’nye ’ravindākṣa vimukta-māninaḥ. Csupán azt gondolják, hogy megszabadultak az anyagi világ szennyeződésétől, de mert nem keresnek oltalmat Vāsudeva lótuszlábánál, tudásuk tisztátalan. Amikor valóban megtisztulnak, meghódolnak Vāsudeva lótuszlábainál. Egy bhaktának ezért könnyebb megértenie az Abszolút Igazságot, mint a jñānīknak, akik csak elmélkednek, hogy megértsék Vāsudevát. Az Úr Śiva a következő versben megerősíti ezt a kijelentést.