HU/SB 6.17.7
7. VERS
- jaṭā-dharas tīvra-tapā
- brahmavādi-sabhā-patiḥ
- aṅkīkṛtya striyaṁ cāste
- gata-hrīḥ prākṛto yathā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
jaṭā-dharaḥ—bozontos hajjal; tīvra-tapāḥ—szigorú lemondásai és vezeklései következtében rendkívül magas szinten áll; brahma-vādi—a védikus elvek szigorú követőinek; sabhā-patiḥ—egy gyülekezet vezére; aṅkīkṛtya—átölelve; striyam—egy nőt; ca—és; āste—ül; gata-hrīḥ—szégyentelenül; prākṛtaḥ—egy olyan ember, akit az anyagi természet feltételekhez köt; yathā—ahogy.
FORDÍTÁS
A bozontos hajú Úr Śiva kétségtelenül rendkívüli lemondásoknak és vezekléseknek vetette alá magát, s ő a védikus elveket szigorúan követők gyülekezetének elnöke. Ám a szentek társaságában most feleségével az ölében ül, s átöleli, mint egy szégyentelen, közönséges emberi lény.
MAGYARÁZAT
Citraketu elismerte az Úr Śiva kimagasló helyzetét, ezért megjegyezte, milyen meglepő, hogy az Úr Śiva úgy viselkedik, mint egy közönséges ember. Nagyra becsülte helyzetét, de amikor látta, hogy a szentek között ül, és úgy viselkedik, mint egy szégyentelen, hétköznapi ember, megdöbbent. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura megjegyzi, hogy bár Citraketu megbírálta az Úr Śivát, nem sértette meg őt úgy, mint Dakṣa. Dakṣa jelentéktelennek tekintette az Úr Śivát, míg Citraketu csupán csodálkozásának adott hangot, amikor az Úr Śivát ilyen helyzetben látta.