HU/SB 6.18.75


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


75. VERS

ārādhyātma-pradaṁ devaṁ
svātmānaṁ jagad-īśvaram
ko vṛṇīta guṇa-sparśaṁ
budhaḥ syān narake ’pi yat


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ārādhya—az imádat után; ātma-pradam—aki odaadja Magát; devam—az Urat; sva-ātmānam—a legkedvesebbet; jagat-īśvaram—az univerzum Urát; kaḥ—mi; vṛṇīta—választana; guṇa-sparśam—anyagi boldogságot; budhaḥ—az okos ember; syāt—van; narake—pokolban; api—még; yat—ami.


FORDÍTÁS

Minden törekvés végső célja az, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége szolgájává váljunk. Ha egy okos ember a legkedvesebb Urat szolgálja, aki saját Magát adja a bhaktáknak, hogyan vágyhatna anyagi boldogságra, ami még a pokolban is elérhető?


MAGYARÁZAT

Egy intelligens ember nem az anyagi boldogság reményében akar bhakta lenni. Ez mutatja meg, hogy valaki igazán bhakta. Śrī Caitanya Mahāprabhu így tanít bennünket:

na dhanaṁ na janaṁ na sundarīṁ
kavitāṁ vā jagad-īśa kāmaye
mama janmani janmanīśvare
bhavatād bhaktir ahaitukī tvayi

„Ó, mindenható Úr! Nem vágyom gazdagságra és szép nőkre, és azt sem akarom, hogy követőim legyenek. Csupán azt kívánom, hogy indokolatlan kegyedből életről életre odaadóan szolgálhassalak Téged.” Egy tiszta bhakta sohasem kér az Úrtól anyagi boldogságot gazdagság, követők, jó feleség vagy akár a mukti formájában. Az Úr ennek ellenére megígéri: yoga-kṣemaṁ vahāmy aham (BG 9.22). „Önként megadok mindent, ami a szolgálatomhoz szükséges.”