HU/SB 6.4.49-50


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


49-50. VERSEK

sa vai yadā mahādevo
mama vīryopabṛṁhitaḥ
mene khilam ivātmānam
udyataḥ svarga-karmaṇi
atha me ’bhihito devas
tapo ’tapyata dāruṇam
nava viśva-sṛjo yuṣmān
yenādāv asṛjad vibhuḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—az az Úr Brahmā; vai—valóban; yadā—amikor; mahā-devaḥ—a legfőbb a félistenek között; mama—Enyém; vīrya-upabṛṁhitaḥ—az energia hatására megnövekedett; mene—gondolat; khilam—képtelen; iva—mintha; ātmānam—ő maga; udyataḥ—törekedve; svarga-karmaṇi—az univerzum működésének megteremtésében; atha—akkor; me—Általam; abhihitaḥ—tanácsolt; devaḥ—az az Úr Brahmā; tapaḥ—lemondást; atapyata—végzett; dāruṇam—rendkívül nehéz; nava—kilenc; viśva-sṛjaḥ—fontos személyiségek, hogy megteremtsék az univerzumot; yuṣmān—mindannyiótok; yena—akik által; ādau—kezdetben; asṛjat—teremtett; vibhuḥ—a hatalmas.


FORDÍTÁS

Amikor az univerzum legfőbb ura, az Úr Brahmā [Svayambhū] energiámtól ösztönözve teremteni próbált, azt gondolta, alkalmatlan a feladatra. Ezért tanácsot adtam neki, és utasításaimat megfogadva rendkívül nehéz lemondásokat vállalt. E lemondások következtében a kiváló Úr Brahmā képes volt megteremteni kilenc személyiséget, köztük téged, hogy segítsetek neki ellátni a teremtés feladatait.


MAGYARÁZAT

Tapasya nélkül semmi sem lehetséges. Az Úr Brahmā lemondásai miatt kapta meg a felhatalmazást arra, hogy megteremtse ezt az egész univerzumot. Minél több lemondást végzünk, annál hatalmasabbá válunk az Úr kegyéből. Ṛṣabhadeva ezért az tanácsolta a fiainak: tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ śuddhyed. „Az embernek vezekléseket és lemondásokat kell végeznie ahhoz, hogy az odaadó szolgálat isteni helyzetébe kerüljön. Az ilyen tettek megtisztítják az ember szívét.” (SB 5.5.1) Az anyagi létben tisztátalanok vagyunk, ezért semmilyen csodálatos tettre nem vagyunk képesek, de ha a tapasyával megtisztítjuk a létünket, akkor az Úr kegyéből csodálatos dolgokat tudunk megtenni. A tapasya ezért nagyon fontos, ahogyan ez a vers is hangsúlyozza.