HU/SB 7.10.24
24. VERS
- śrī-nārada uvāca
- prahrādo ’pi tathā cakre
- pitur yat sāmparāyikam
- yathāha bhagavān rājann
- abhiṣikto dvijātibhiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-nāradaḥ uvāca—Nārada Muni mondta; prahrādaḥ—Prahlāda Mahārāja; api—szintén; tathā—ily módon; cakre—végrehajtotta; pituḥ—apjának; yat—bármi; sāmparāyikam—a halála után végzett rituális szertartások; yathā—még úgy is; āha—parancs; bhagavān—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; rājan—ó, Yudhiṣṭhira király; abhiṣiktaḥ—a birodalom trónjára emelték; dvi-jātibhiḥ—a jelen lévő brāhmaṇák által.
FORDÍTÁS
Śrī Nārada Muni folytatta: Prahlāda Mahārāja az Istenség Legfelsőbb Személyisége parancsának megfelelően elvégezte apjáért a rituális szertartásokat. Ó, Yudhiṣṭhira király! A brāhmaṇák irányításával aztán Prahlāda Mahārāját Hiraṇyakaśipu birodalmának trónjára emelték.
MAGYARÁZAT
A társadalom négy csoportra — brāhmaṇákra, kṣatriyákra, vaiśyákra és śūdrákra — való felosztása nagyon fontos. A versből láthatjuk, hogy noha Prahlāda minden tekintetben tökéletes volt, mégis követte a brāhmaṇák utasításait, akik elvégezték a védikus szertartásokat. A társadalomban tehát lennie kell egy nagyon intelligens vezető rétegnek, akik jól ismerik a védikus tudományt, s éppen ezért úgy vezetik az embereket, hogy kövessék a védikus elveket, s így fokozatosan tökéletessé válhassanak, valamint alkalmassá arra, hogy hazatérjenek, vissza Istenhez.