HU/SB 7.10.25


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


25. VERS

prasāda-sumukhaṁ dṛṣṭvā
brahmā narahariṁ harim
stutvā vāgbhiḥ pavitrābhiḥ
prāha devādibhir vṛtaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

prasāda-sumukham—akinek arca ragyogott, mert a Legfelsőbb Úr elégedett volt; dṛṣṭvā—e helyzet láttán; brahmā—az Úr Brahmā; nara-harim—az Úr Nṛsiṁhadevának; harim—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; stutvā—imákat mondva; vāgbhiḥ—transzcendentális szavakkal; pavitrābhiḥ—minden anyagi szennyeződés nélkül; prāha—megszólította (az Urat); deva-ādibhiḥ—más félistenektől; vṛtaḥ—körülvéve.


FORDÍTÁS

A többi félisten koszorújában az Úr Brahmā arca ragyogott, mert az Úr elégedett volt. Transzcendentális szavakkal aztán imádkozni kezdett az Úrhoz.