HU/SB 7.15.18
18. VERS
- santuṣṭaḥ kena vā rājan
- na vartetāpi vāriṇā
- aupasthya-jaihvya-kārpaṇyād
- gṛha-pālāyate janaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
santuṣṭaḥ—egy olyan ember, aki mindig elégedett önmagában; kena—miért; vā—vagy; rājan—ó, király; na—nem; varteta—éljen (boldogan); api—még; vāriṇā—víz ivásával; aupasthya—a nemi szervek miatt; jaihvya—és a nyelv miatt; kārpaṇyāt—egy nyomorult vagy szánalmas helyzet miatt; gṛha-pālāyate—éppen olyan lesz, mint egy kutya; janaḥ—egy ilyen ember.
FORDÍTÁS
Kedves királyom! Aki önmagában elégedett, az akkor is boldog, ha csak vizet iszik. Akit azonban az érzékek vezérelnek, különösen a nyelv és a nemi szervek, az elkerülhetetlenül olyanná válik, mint egy kutya, hogy kielégítse az érzékeit.
MAGYARÁZAT
A śāstrák szerint egy brāhmaṇa vagy egy Kṛṣṇa-tudatú, kulturált ember sohasem lép senki szolgálatába csupán azért, hogy fenntartsa testét és lelkét, és különösen nem teszi ezt annak érdekében, hogy kielégítse az érzékeit. Egy igaz brāhmaṇa mindig elégedett. Még ha nincs mit ennie, akkor is tud inni egy kis vizet, és megelégszik ennyivel. Csupán gyakorlat kérdése az egész. Sajnos azonban senkit sem tanítanak meg arra, hogyan legyen elégedett az önmegvalósításban. Ahogyan korábban elmondtuk, a bhakta mindig elégedett, mert érzi a Felsőlélek jelenlétét a szívében, és a nap huszonnégy órájában rá gondol. Ez az igazi elégedettség. A bhaktát nem a nyelv és a nemi szervek késztetése vezérli, így aztán sohasem esik áldozatul az anyagi természet törvényeinek.