HU/SB 7.15.38-39


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


38-39. VERSEK

gṛhasthasya kriyā-tyāgo
vrata-tyāgo vaṭorapi
tapasvino grāma-sevā
bhikṣor indriya-lolatā
āśramāpasadā hy ete
khalv āśrama-viḍambanāḥ
deva-māyā-vimūḍhāṁs tān
upekṣetānukampayā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

gṛhasthasya—annak, aki családban él; kriyā-tyāgaḥ—lemondani a családfenntartó kötelességeiről; vrata-tyāgaḥ—felhagyni a fogadalmak betartásával és a lemondások végzésével; vaṭoḥ—egy brahmacārī számára; api—szintén; tapasvinaḥ—egy vānaprastha számára, aki a lemondás életét választotta; grāmasevā—egy faluban lakni és szolgálni az ott élőket; bhikṣoḥ—egy sannyāsī számára, aki koldulásból él; indriya-lolatā—ragaszkodik az érzéki élvezethez; āśrama—a lelki élet rendjeinek; apasadāḥ—a legszörnyűségesebb; hi—valójában; ete—mindezek; khalu—valóban; āśrama-viḍambanāḥ—utánozni és ezért becsapni a különféle lelki rendeket; deva-māyā-vimūḍhān—akiket a Legfelsőbb Úr külső energiája megtéveszt; tān—őket; upekṣeta—utasítsa el, és ne fogadja el hitelesnek; anukampayā—vagy könyörületességből (tanítsa őket a valódi életre).


FORDÍTÁS

Ha egy gṛhastha-āśramában élő ember feladja a vallásos elveket, ha egy brahmacārī nem tartja be a brahmacārīk fogadalmait, miközben a guru felügyelete alatt él, ha egy vānaprastha a faluban él, és úgynevezett társadalmi tevékenységeket folytat, vagy ha egy sannyāsī ragaszkodik az érzékkielégítéshez, az rendkívül visszataszító. Aki így cselekszik, azt a leghitványabb hitehagyónak kell tekintenünk. Az ilyen csalót az Istenség Legfelsőbb Személyisége külső energiája téveszti meg. Vagy meg kell őt fosztanunk minden pozíciótól, vagy ha lehet, könyörületesen tanítanunk kell őt, hogy visszakerüljön eredeti helyzetébe.


MAGYARÁZAT

Sokszor kihangsúlyoztuk már, hogy az emberi kultúra nem kezdődhet el addig, míg az ember el nem fogadja a varṇāśrama-dharma elveit. Noha a gṛhastha élet engedélyt ad a nemi élvezetre, az ember nem élvezheti a nemi életet a családos életre vonatkozó szabályok követése nélkül. Ezenkívül azt is megtanulhattuk korábban, hogy egy brahmacārīnak a guru felügyelete alatt kell élnie: brahmacārī guru-kule vasan dānto gurur hitam (SB 7.12.1). Ha a brahmacārī nem él a guru felügyelete alatt, ha a vānaprastha közönséges cselekedeteket végez, vagy ha egy sannyāsī mohó, és húst, tojást és mindenféle ostoba ételt eszik, hogy elégedetté tegye a nyelvét, akkor csaló, és azonnal el kell utasítanunk, jelentéktelennek tekintve őt. Az ilyen emberekhez könyörületesnek kell lennünk, s ha van elég erőnk hozzá, tanítanunk kell őket, hogy ne járjanak tovább a rossz úton az életben. Másképp azonban el kell utasítanunk őket, és nem szabad figyelnünk rájuk.