HU/SB 7.15.46
46. VERS
- nocet pramattam asad-indriya-vāji-sūtā
- nītvotpathaṁ viṣaya-dasyuṣu nikṣipanti
- te dasyavaḥ sahaya-sūtam amuṁ tamo ’ndhe
- saṁsāra-kūpa uru-mṛtyu-bhaye kṣipanti
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
nocet—ha nem követjük Acyuta, Kṛṣṇa utasításait, és nem keresünk menedéket Balarāmánál; pramattam—nemtörődöm, figyelmetlen; asat—amelyek mindig hajlamosak az anyagi tudatra; indriya—az érzékek; vāji—lovakként cselekedve; sūtāḥ—a szekér hajtója (az értelem); nītvā—hozva; utpatham—az anyagi vágy útjára; viṣaya—az érzéktárgyak; dasyuṣu—a fosztogatók kezei között; nikṣipanti—dobják; te—azok; dasyavaḥ—rablók; sa—vele; haya-sūtam—a lovak és a kocsihajtó; amum—mindegyikük; tamaḥ—sötét; andhe—vak; saṁsāra-kūpe—az anyagi létezés kútjába; uru—nagy; mṛtyu-bhaye—félelem a haláltól; kṣipanti—dobják.
FORDÍTÁS
Ha valaki nem keres menedéket Acyutánál és Baladevánál, akkor az érzékek, melyek olyanok, mint a lovak, és az értelem, amely a kocsihajtó, amiatt, hogy hajlamosak az anyagi szennyeződésre, figyelmetlenül az érzékkielégítés útjára vezetik a testet, a szekeret. Amikor az ember így újra vonzódni kezd a viṣaya — az evés, az alvás és a párzás — rablóihoz, a lovak és a kocsihajtó az anyagi lét kiszáradt, sötét kútjába esnek, s az ember újra az ismétlődő születés és halál veszélyes és rendkívül félelmetes helyzetébe kerül.
MAGYARÁZAT
Gaura-Nitāi — Kṛṣṇa és Balarāma — védelme nélkül az ember nem kerülhet ki az anyagi lét tudatlanságának sötét kútjából. Erre ebben a versben a nocet szó utal, ami azt jelenti, hogy az ember örökre az anyagi lét sötét kútjában marad. Az élőlénynek Nitāi-Gaurától, Kṛṣṇa-Balarāmától kell kapnia az erejét. Nitāi-Gaura kegye nélkül nincs mód arra, hogy kimásszunk a tudatlanság sötét kútjából. A Caitanya-caritāmṛta (Ādi 1.2) kijelenti:
- vande śrī-kṛṣṇa-caitanya-
- nityānandau sahoditau
- gauḍodaye puṣpavantau
- citrau śandau tamo-nudau
„Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Śrī Kṛṣṇa Caitanyának és az Úr Nityānandának, akik olyanok, mint a Nap és a Hold. Egyszerre keltek fel Gauḍa látóhatárán, hogy szétoszlassák a tudatlanság sötétségét, s így csodálatos módon mindenkit áldásban részesítsenek.” Ez az anyagi világ a tudatlanság sötét kútja. Az elesett léleknek ebben a sötét kútban menedéket kell keresnie Gaura-Nitāi lótuszlábánál, mert így könnyedén kiszabadulhat az anyagi létből. Ha csupán a spekulatív tudás segítségével próbálunk megszabadulni az anyagi kötelékektől, ez az Ő kegyük nélkül nem elegendő.