HU/SB 7.15.65


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


65. VERS

ātma-jāyā-sutādīnām
anyeṣāṁ sarva-dehinām
yat svārtha-kāmayor aikyaṁ
dravyādvaitaṁ tad ucyate


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ātma—saját magának; jāyā—feleség; suta-ādīnām—és gyerekek; anyeṣām—a rokonainak stb.; sarva-dehinām—minden más élőlénynek; yat—bármi; sva-artha-kāmayoḥ—az ember végső célja és érdeke; aikyam—egység; dravya-advaitam—az érdekek egysége; tat ucyate—hívják.


FORDÍTÁS

Amikor saját magunk, feleségünk, gyermekeink, rokonaink és minden más megtestesült élőlény végső célja és érdeke azonos, azt dravyādvaitának, az érdekek egységének nevezik.


MAGYARÁZAT

Minden élőlénynek az a valódi érdeke    —    sőt, az életcélja    —,    hogy hazatérjen, vissza Istenhez. Ez a saját érdekünk, a feleségünké, a gyerekeinké, a tanítványainké, a barátainké, a rokonainké, a honfitársainké és az egész emberiségé. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom képes arra, hogy útmutatást adjon annak elrendezéséhez, hogyan vehet részt mindenki a Kṛṣṇa-tudatú tevékenységekben, és hogyan érheti el a végső célt, amit svārtha-gatimnak neveznek. Mindenkinek Viṣṇu elérése a végső érdeke, de mivel az emberek nem tudják ezt (na te viduḥ svārtha-gatiṁ hi viṣṇum (SB 7.5.31)), megannyi tervet készítenek, hogy kitalált céljaikat az életben elérjék. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom arra törekszik, hogy mindenki megkaphassa azt, ami legfőbb érdeke. A folyamatot lehet többféleképpen nevezni, de ha a cél egy, az embereknek követniük kell ezt a folyamatot, hogy elérjék az élet végső célját. Az emberek sajnos különféle érdekekben gondolkoznak, és a vak vezetők félrevezetik őket. Mindenki anyagi téren próbálkozik azzal, hogy elérje a célt, a tökéletes boldogságot. Amiatt, hogy nem tudják, mi a tökéletes boldogság, letérnek az útról, és anyagi szinten különféle érdekek felé haladnak.