HU/SB 7.3.17
17. VERS
- śrī-brahmovāca
- uttiṣṭhottiṣṭha bhadraṁ te
- tapaḥ-siddho ’si kāśyapa
- varado ’ham anuprāpto
- vriyatām īpsito varaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-brahmā uvāca—az Úr Brahmā így szólt; uttiṣṭha—kérlek, kelj fel; uttiṣṭha—kelj fel; bhadram—jószerencsét; te—neked; tapaḥ-siddhaḥ—tökéletes a lemondás végzésében; asi—te vagy; kāśyapa—ó, Kaśyapa fia; vara-daḥ—az áldásadó; aham—én; anuprāptaḥ—megérkeztem; vriyatām—terjeszd elő; īpsitaḥ—kívánt; varaḥ—áldást.
FORDÍTÁS
Az Úr Brahmā így szólt: Ó, Kaśyapa Muni fia, kérlek, kelj fel, kelj fel! A szerencse legyen veled! Tökéletességet értél el lemondásod végzésében, ezért megáldalak. Most kérhetsz tőlem bármit, amit csak akarsz, s én megpróbálom teljesíteni vágyadat!
MAGYARÁZAT
Śrīla Madhvācārya a Skanda Purāṇát idézi, amelyben az áll, hogy Hiraṇyakaśiput Hiraṇyakának is nevezik, mert az Úr Brahmā, azaz Hiraṇyagarbha híve lett, és szigorú lemondást végzett, hogy örömet okozzon neki. A rākṣasák és a démonok a különféle félisteneket imádják, például az Úr Brahmāt és az Úr Śivát, annak érdekében, hogy e félistenek helyére kerüljenek. Ezt a korábbi versekben már elmagyaráztuk.