HU/SB 7.3.2


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


2. VERS

sa tepe mandara-droṇyāṁ
tapaḥ parama-dāruṇam
ūrdhva-bāhur nabho-dṛṣṭiḥ
pādāṅguṣṭhāśritāvaniḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—ő (Hiraṇyakaśipu); tepe—végzett; mandara-droṇyām—a Mandara-hegy völgyében; tapaḥ—lemondást; parama—leginkább; dāruṇam—nehéz; ūrdhva—emelve; bāhuḥ—karok; nabhaḥ—az ég felé; dṛṣṭiḥ—látása; pāda-aṅguṣṭha—nagylábujjaival; āśrita—rajta nyugszik; avaniḥ—a föld.


FORDÍTÁS

A Mandara-hegy völgyében Hiraṇyakaśipu lemondásaiba kezdett. Lábujjhegyre állt, karjait a magasba emelte, s az eget nézte. Ebben a helyzetben maradni rendkívül nehéz, ő azonban megtette, hogy ezáltal elérje a tökéletességet.