HU/SB 7.3.26-27
26-27. VERSEK
- śrī-hiraṇyakaśipur uvāca
- kalpānte kāla-sṛṣṭena
- yo ’ndhena tamasāvṛtam
- abhivyanag jagad idaṁ
- svayañjyotiḥ sva-rociṣā
- ātmanā tri-vṛtā cedaṁ
- sṛjaty avati lumpati
- rajaḥ-sattva-tamo-dhāmne
- parāya mahate namaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
śrī-hiraṇyakaśipuḥ uvāca—Hiraṇyakaśipu mondta; kalpa-ante—az Úr Brahmā minden napjának alkonyán; kāla-sṛṣṭena—az időtényező által teremtett; yaḥ—aki; andhena—a sűrű sötétség által; tamasā—a tudatlanság által; āvṛtam—befedett; abhivyanak—megnyilvánult; jagat—kozmikus megnyilvánulás; idam—ezt; svayam-jyotiḥ—önragyogó; sva-rociṣā—saját testének sugaraival; ātmanā—saját maga által; tri-vṛtā—az anyagi természet három kötőereje által irányított; ca—szintén; idam—ezt az anyagi világot; sṛjati—teremti; avati—fenntartja; lumpati—megsemmisíti; rajaḥ—a szenvedély kötőerejének; sattva—a jóság kötőerejének; tamaḥ—és a tudatlanság kötőerejének; dhāmne—a legfelsőbb úrnak; parāya—a legfelsőbbnek; mahate—a nagynak; namaḥ—tiszteletteljes hódolatom.
FORDÍTÁS
Hadd ajánljam tiszteletteljes hódolatomat az univerzum legfelsőbb urának! Élete minden egyes napjának alkonyán az univerzumot az idő hatására teljesen beborítja a sűrű sötétség, ám a következő napon ez az önragyogó úr saját ragyogásából újra megnyilvánítja, fenntartja és elpusztítja az egész kozmikus megnyilvánulást az anyagi energián keresztül, amely az anyagi természet három kötőerejéből áll. Ő, az Úr Brahmā a menedéke a természet e kötőerőinek, a sattva-guṇának, a rajo-guṇának és a tamo-guṇának.
MAGYARÁZAT
Az abhivyanag jagad idam szavak arra a személyre utalnak, aki megteremti a kozmikus megnyilvánulást. Az eredeti teremtő az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa (janmādy asya yataḥ (SB 1.1.1)), míg az Úr Brahmā a másodlagos teremtő. Amikor az Úr Kṛṣṇa felhatalmazásából az Úr Brahmā, akár egy mérnök, megteremti e tünemény világot, az univerzum leghatalmasabb személyévé válik. Az összanyagi energiát Kṛṣṇa teremti, s később felhasználva mindazt, ami már létrejött, az Úr Brahmā felépíti az egész látható univerzumot. Az Úr Brahmā napjának végén egészen a Svargalokáig mindent víz áraszt el, s a következő reggelen, amikor az univerzumot sötétség borítja, Brahmā újra létrehozza ezt az érzékelhető megnyilvánulást. Ez a vers éppen ezért az univerzum megnyilvánítójának nevezi őt.
Trīn guṇān vṛṇoti: Az Úr Brahmā az anyagi természet három kötőerejét használja fel. A prakṛtit, az anyagi természetet ez a vers tri-vṛtāként, a három anyagi kötőerő forrásaként jellemzi. Śrīla Madhvācārya ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a tri-vṛtā jelentése prakṛtyā. Az Úr Kṛṣṇa tehát az eredeti teremtő, az Úr Brahmā pedig az eredeti mérnök.