HU/SB 7.3.28
28. VERS
- nama ādyāya bījāya
- jñāna-vijñāna-mūrtaye
- prāṇendriya-mano-buddhi-
- vikārair vyaktim īyuṣe
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
namaḥ—tiszteletteljes hódolatomat ajánlom; ādyāya—az eredeti élő teremtménynek; bījāya—a kozmikus megnyilvánulás magjának; jñāna—a tudásé; vijñāna—és a gyakorlati alkalmazásé; mūrtaye—a mūrtinak vagy formának; prāṇa—az életlevegőnek; indriya—az érzékeknek; manaḥ—az elmének; buddhi—az értelemnek; vikāraiḥ—az átalakulások által; vyaktim—megnyilvánulás; īyuṣe—aki elérte.
FORDÍTÁS
Hódolatomat ajánlom az univerzum eredeti személyiségének, az Úr Brahmānak, aki mindentudó, s aki elméjét és megvalósított értelmét képes e kozmikus megnyilvánulás megteremtésére használni. Egyedül az ő tetteinek köszönhető, hogy az univerzumban minden látható. Ő tehát minden megnyilvánulás oka.
MAGYARÁZAT
A Vedānta-sūtra azzal a kijelentéssel kezdődik, miszerint az Abszolút Személy az egész teremtés eredeti forrása (janmādy asya yataḥ (SB 1.1.1)). Felmerülhet az a kérdés, vajon az Úr Brahmā-e a Legfelsőbb Abszolút Személy. Nem, a Legfelsőbb Abszolút Személy Kṛṣṇa. Brahmā Tőle kapja az elméjét, az értelmét, az anyagot és minden mást is, és így másodlagos teremtővé, az univerzum mérnökévé válik. Ezzel kapcsolatban megjegyezhetjük, hogy a teremtés nem véletlenszerűen, egy anyagmassza felrobbanása miatt következik be. A Védák tanulmányozói nem fogadnak el ilyen ostoba elméleteket. Az első teremtett élőlény Brahmā, akit az Úr tökéletes tudással és értelemmel áldott meg. Ahogy a Śrīmad-Bhāgavatam (SB 1.1.1) mondja, tene brahma hṛdā ya ādi-kavaye: noha Brahmā az első teremtett élőlény, nem független, mert szívén keresztül az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől kap segítséget. A teremtéskor nem létezik senki Brahmān kívül, aki ezért az értelmét közvetlenül az Úrtól kapja a szívén keresztül. Erről a Śrīmad-Bhāgavatam elején beszéltünk.
Ez a vers az Úr Brahmāt a kozmikus megnyilvánulás eredeti okának nevezi, s ez az anyagi világban viselt tisztségére vonatkozik. Sok-sok ilyen irányító van, akiket a Legfelsőbb Úr, Viṣṇu teremt. Jól szemlélteti ezt egy történet, amelyet a Caitanya-caritāmṛta ír le. Kṛṣṇa egyszer Dvārakāba hívta ennek az univerzumnak a Brahmāját, aki azt gondolta, ő az egyetlen Brahmā. Ezért aztán amikor Kṛṣṇa azt kérdezte a szolgájától, melyik Brahmā várakozik az ajtajában, hogy láthassa Őt, az Úr Brahmā meglepődött. Azt válaszolta, hogy természetesen az Úr Brahmā, a négy Kumāra apja áll az ajtóban. Később az Úr Brahmā arról érdeklődött Kṛṣṇától, miért kérdezte, hogy melyik Brahmā jött el Hozzá. Ekkor megtudta, hogy millió és millió Brahmā van rajta kívül, hiszen millió és millió univerzum létezik. Kṛṣṇa ekkor Magához rendelt minden Brahmāt, akik azonnal jöttek, hogy láthassák Őt. A catur-mukha Brahmā, ennek az univerzumnak a négyfejű Brahmāja nagyon jelentéktelennek érezte magát a rengeteg sokfejű Brahmā jelenlétében. Annak ellenére tehát, hogy minden univerzumnak van egy Brahmā mérnöke, mindegyiküknek Kṛṣṇa az eredeti forrása.