HU/SB 8.20.22
22. VERS
- kāye balis tasya mahā-vibhūteḥ
- sahartvig-ācārya-sadasya etat
- dadarśa viśvaṁ tri-guṇaṁ guṇātmake
- bhūtendriyārthāśaya-jīva-yuktam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kāye—a testben; baliḥ—Bali Mahārāja; tasya—az Istenség Személyiségének; mahā-vibhūteḥ—annak, aki minden csodálatos fenséggel rendelkezik; saha-ṛtvik-ācārya-sadasyaḥ—minden pappal, ācāryával és a szent gyülekezet minden tagjával; etat—ez; dadarśa—látta; viśvam—az egész univerzumot; tri-guṇam—az anyagi természet három kötőerejéből áll; guṇa-ātmake—ami e kötőerők mindegyikének forrása; bhūta—valamennyi durva anyagi elemmel; indriya—az érzékekkel; artha—az érzéktárgyakkal; āśaya—az elmével, az értelemmel és a hamis egóval; jīva-yuktam—minden élőlénnyel.
FORDÍTÁS
Bali Mahārāja a papokkal, az ācāryákkal és a gyülekezet tagjaival együtt látta az Istenség Legfelsőbb Személyisége hat fenséggel teljes kozmikus testét. Ez a test mindent magában foglalt az univerzumban: valamennyi durva anyagi elemet, az érzékeket, az érzéktárgyakat, az elmét, az értelmet és a hamis egót, a különféle élőlényeket, valamint az anyagi természet három kötőerejének tetteit és visszahatásait.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītāban (BG 10.8) az Istenség Legfelsőbb Személyisége azt mondja: ahaṁ sarvasya prabhavo mattaḥ sarvaṁ pravartate, Kṛṣṇa mindennek az eredete. Vāsudevaḥ sarvam iti (BG 7.19): Kṛṣṇa minden. Mat-sthāni sarva-bhūtāni na cāhaṁ teṣv avasthitaḥ (BG 9.4): minden az Úr testében nyugszik, az Úr még sincs jelen mindenhol. A māyāvādī filozófusok úgy gondolják, hogy mivel az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Abszolút Igazság mindenné vált, nincs különálló léte. Filozófiájukat advaita-vādának nevezik. Ez a filozófia azonban valójában nem helytálló. Ebben a versben azt olvashatjuk, hogy Bali Mahārāja volt az, aki az Istenség Legfelsőbb Személyisége kozmikus testét látta, és ez a test volt látásának tárgya. Ezért ez dvaita-vāda: két dolog van — a látó és a látott. A látó része az egésznek, de nem egyenlő azzal. Az egész része, a látó azonos az egésszel, mivel azonban csupán a része, ő sohasem lehet a teljes egész. Ez az acintya-bhedābheda — az egyidejű azonosság és különbözőség — a tökéletes filozófia, melyet az Úr Śrī Caitanya Mahāprabhu hirdetett.