HU/SB 8.3.27
27. VERS
- yoga-randhita-karmāṇo
- hṛdi yoga-vibhāvite
- yogino yaṁ prapaśyanti
- yogeśaṁ taṁ nato ’smy aham
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yoga-randhita-karmāṇaḥ—azok, akiknek a bhakti-yoga felégette gyümölcsöző tetteik visszahatásait; hṛdi—a szív mélyén; yoga-vibhāvite—kívül és belül teljesen megtisztult; yoginaḥ—a misztikusok, akik képesek rá; yam—az Istenség Személyiségének, aki; prapaśyanti—közvetlenül látják; yoga-īśam—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, minden misztikus yoga mesterének; tam—Neki; nataḥ asmi—hódolatomat ajánlom; aham—én.
FORDÍTÁS
Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom a Legfelsőbbnek, a Felsőléleknek, minden misztikus yoga mesterének, akit a tökéletes misztikusok a szívük mélyén látnak, amikor a bhakti-yoga végzésének hatására tökéletesen megtisztulnak, s megszabadulnak a gyümölcsöző tettek visszahatásaitól.
MAGYARÁZAT
Az elefántok királya, Gajendra minden további nélkül elfogadta, hogy lennie kell valakinek, aki megteremtette ezt a kozmikus megnyilvánulást, és létrehozta annak összetevőit. Ezt mindenkinek be kell látnia, még a legeltökéltebb ateistáknak is. Miért nem ismerik hát el ezt a tényt az abhakták és az ateisták? Azért, mert gyümölcsöző tetteik visszahatásai beszennyezik őket. Az embernek meg kell szabadulnia attól a szennyeződéstől, ami a sorra elkövetett gyümölcsöző tettek következtében gyűlt össze a szívében. A bhakti-yoga gyakorlásával le kell mosnia ezt a piszkot. Yoga-randhita-karmāṇaḥ. Amíg valakit az anyagi természet kötőerői, a tudatlanság és a szenvedély fednek be, addig nincs esélye arra, hogy megértse a Legfelsőbb Urat. Tadā rajas-tamo-bhāvāḥ kāma-lobhādayaś ca ye (SB 1.2.19) . Amint valaki megszabadul a tudatlanság és a szenvedély kötőerejétől, megszabadul a legalantasabb tulajdonságoktól, a kāmától és a lobhától, a kéjtől és a mohóságtól is.
Manapság számtalan yoga-iskola buzdítja az embereket arra, hogy a yoga gyakorlásával erősítsék magukban kéjes vágyaikat és mohóságukat. Az emberek éppen ezért nagyon kedvelik az úgynevezett yoga-gyakorlatokat. Azonban hogy mit jelent a yoga valódi gyakorlása, azt ez a vers írja le. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 12.13.1) hitelt érdemlően kijelenti: dhyānāvasthita-tad-gatena manasā paśyanti yaṁ yoginaḥ, a yogī az, aki mindig az Istenség Legfelsőbb Személyisége lótuszlábán meditál. Ezt a Brahma-saṁhitā (5.38) is megerősíti:
- premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena
- santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti
- yaṁ śyāmasundaram acintya-guṇa-svarūpaṁ
- govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi'
„Govindát imádom, az elsődleges Urat, aki Śyāmasundara, Maga Kṛṣṇa, aki számtalan felfoghatatlan tulajdonsággal rendelkezik, s akit a tiszta bhakták a szívük mélyén látnak odaadásuk szemével, melyet a szeretet írja borít.” A bhakti-yogī örökké látja Śyāmasundarát, a feketés testű, szépséges Úr Kṛṣṇát. Az elefántok királya, Gajendra egy közönséges állatnak tekintette magát, ezért azt gondolta, alkalmatlan arra, hogy megpillantsa az Urat. Alázatosságában azt gondolta, nem képes arra, hogy a yogát gyakorolja. Más szóval hogyan tudnák végezni a yogát azok, akik olyanok, mint a testi életfelfogásban élő állatok, s akiknek tudata nem tisztult még meg? Manapság azonban vannak olyan emberek, akik nem tudnak uralkodni az érzékeik fölött, nem értik a filozófiát, nem követik a szabályozó elveket és szabályokat, mégis yogīknak tettetik magukat. Ez a legnagyobb fogyatékosság a misztikus yoga gyakorlatában.