HU/SB 8.4.15
15. VERS
- yathānukīrtayanty etac
- chreyas-kāmā dvijātayaḥ
- śucayaḥ prātar utthāya
- duḥsvapnādy-upaśāntaye
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yathā—eltérés nélkül; anukīrtayanti—éneklik; etat—ezt az elbeszélést, ami Gajendra felszabadulásáról szól; śreyaḥ-kāmāḥ—azok, akik saját jó sorsukra vágynak; dvi-jātayaḥ—a kétszerszületettek (a brāhmaṇák, a kṣatriyák és a vaiśyák); śucayaḥ—különösen a brāhmaṇák, akik mindig tiszták; prātaḥ—reggel; utthāya—miután felébredtek; duḥsvapna-ādi—azzal kezdődően, hogy éjszaka rosszul aludtak; upaśāntaye—semlegesítve minden szenvedéssel járó helyzetet.
FORDÍTÁS
Ezért akik saját boldogulásukra vágynak — különösen a brāhmaṇák, a kṣatriyák, a vaiśyák és főleg a brāhmaṇa vaiṣṇavák —, reggel, miután felkeltek, mondják el ezt a történetet úgy, ahogyan van, változtatás nélkül, hogy elűzzék a rossz álmok okozta szenvedéseket!
MAGYARÁZAT
A védikus írásokban, különösen a Śrīmad-Bhāgavatamban és a Bhagavad-gītāban minden vers egy védikus mantra. Itt a yathānukīrtayanti szavak használata arra utal, hogy ezt az irodalmat úgy kell bemutatnunk, ahogyan van. Vannak azonban lelkiismeretlen emberek, akik eltérnek a valódi történettől, és saját kényükre-kedvükre magyarázzák a szöveget, csupán a szavakkal bűvészkedve. Az efféle ferdítéseket el kell kerülnünk. Ez a Védák utasítása, melyet Śukadeva Gosvāmī, a mahājanák, a hiteles tekintélyek egyike alátámaszt. Azt mondja: yathānukīrtayanti, a mantrát úgy kell elmondani, ahogyan van, változtatás nélkül, mert így az ember alkalmassá válik arra, hogy egy olyan síkra emelkedjen, ahol minden tekintetben szerencse vár rá. Śukadeva Gosvāmī legfőképpen azt javasolja, hogy akik brāhmaṇák (śucayaḥ), azok reggel felkelés után mondják el ezeket a mantrákat.
Amiatt, hogy bűnöket követünk el, éjszaka rossz álmaink vannak, s ezek az álmok sok szenvedést okoznak. Yudhiṣṭhira Mahārājának még a poklot is meg kellett látnia, mert egy kicsit eltért az Úr odaadó szolgálatától. A duḥsvapna — a rossz álom — tehát a bűnös tettek következménye. Előfordul, hogy egy bhakta egy bűnös embert a tanítványának fogad el, és hogy semlegesítse azokat a bűnös visszahatásokat, melyeket a tanítványától kap, rosszat kell álmodnia. A lelki tanítómester azonban olyan kegyes, hogy annak ellenére, hogy bűnös tanítványa miatt rossz álmai vannak, elfogadja ezt a nehéz feladatot, hogy megszabadítsa a Kali-yuga áldozatait. Avatás után ezért a tanítványnak rendkívül vigyáznia kell, hogy ne kövessen el újabb bűnöket, amelyek nehézséget okozhatnak saját magának és a lelki tanítómesternek. A becsületes tanítvány a mūrti, a tűz, a lelki tanítómester és a vaiṣṇavák előtt megígéri, hogy tartózkodik minden bűnös tettől. Nem szabad tehát ismét bűnöket elkövetnie s ezzel gondot okoznia.