HU/SB 8.4.17-24


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


17-24. VERSEK

śrī-bhagavān uvāca
ye māṁ tvāṁ ca saraś cedaṁ
giri-kandara-kānanam
vetra-kīcaka-veṇūnāṁ
gulmāni sura-pādapān
śṛṅgāṇīmāni dhiṣṇyāni
brahmaṇo me śivasya ca
kṣīrodaṁ me priyaṁ dhāma
śveta-dvīpaṁ ca bhāsvaram
śrīvatsaṁ kaustubhaṁ mālāṁ
gadāṁ kaumodakīṁ mama
sudarśanaṁ pāñcajanyaṁ
suparṇaṁ patageśvaram
śeṣaṁ ca mat-kalāṁ sūkṣmāṁ
śriyaṁ devīṁ mad-āśrayām
brahmāṇaṁ nāradam ṛṣiṁ
bhavaṁ prahrādam eva ca
matsya-kūrma-varāhādyair
avatāraiḥ kṛtāni me
karmāṇy ananta-puṇyāni
sūryaṁ somaṁ hutāśanam
praṇavaṁ satyam avyaktaṁ
go-viprān dharmam avyayam
dākṣāyaṇīr dharma-patnīḥ
soma-kaśyapayor api
gaṅgāṁ sarasvatīṁ nandāṁ
kālindīṁ sita-vāraṇam
dhruvaṁ brahma-ṛṣīn sapta
puṇya-ślokāṁś ca mānavān
utthāyāpara-rātrānte
prayatāḥ susamāhitāḥ
smaranti mama rūpāṇi
mucyante te ’ṁhaso ’khilāt


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-bhagavān uvāca—az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt; ye—azok, akik; mām—Engem; tvām—téged; ca—szintén; saraḥ—tó; ca—szintén; idam—ezt; giri—hegy (Trikūṭa-hegy); kandara—barlangok; kānanam—kertek; vetra—a nádnak; kīcaka—üreges bambusz; veṇūnām—és egy másik fajta bambusz; gulmāni—nyalábok; sura-pādapān—mennyei fák; śṛṅgāṇi—a csúcsok; imāni—ezek; dhiṣṇyāni—lakhelyek; brahmaṇaḥ—az Úr Brahmāé; me—Enyém; śivasya—az Úr Śiváé; ca—szintén; kṣīra-udam—a tejóceán; me—Enyém; priyam—nagyon kedves; dhāma—hely; śveta-dvīpam—fehér szigetként ismeretes; ca—szintén; bhāsvaram—mindig lelki ragyogás árad belőle; śrīvatsam—a Śrīvatsa nevű jel; kaustubham—a Kaustubha drágakő; mālām—füzér; gadām—buzogány; kaumodakīm—Kaumodakī nevű; mama—Enyém; sudarśanam—Sudarśana korong; pāñcajanyam—a Pāñcajanya nevű kagylókürt; suparṇam—Garuḍa; pataga-īśvaram—a madarak királya; śeṣam—Śeṣa Nāga, a nyugvóhely; ca—és; mat-kalām—kiterjesztett részem; sūkṣmām—rendkívül finom; śriyam devīm—a szerencse istennője; mat-āśrayām—minden, aminek Én adok menedéket; brahmāṇam—az Úr Brahmā; nāradam ṛṣim—Nārada Muni, a nagy szent; bhavam—az Úr Śiva; prahrādam eva ca—valamint Prahlāda; matsya—a Matsya-inkarnáció; kūrma—a Kūrma-inkarnáció; varāha—a vadkan-inkarnáció; ādyaiḥ—és így tovább; avatāraiḥ—a különféle inkarnációk által; kṛtāni—tett; me—Enyém; karmāṇi—cselekedetek; ananta—határtalan; puṇyāni—kedvező, jámbor; sūryam—a napisten; somam—a holdisten; hutāśanam—a tűzisten; praṇavam—az oṁkāra mantra; satyam—az Abszolút Igazság; avyaktam—az anyagi energia összessége; go-viprān—a tehenek és a brāhmaṇák; dharmam—az odaadó szolgálat; avyayam—soha véget nem érő; dākṣāyaṇīḥ—Dakṣa leányai; dharma-patnīḥ—hites feleségek; soma—a holdistené; kaśyapayoḥ—és Kaśyapáé, a nagy ṛṣié; api—szintén; gaṅgām—a Gangesz folyó; sarasvatīm—a Sarasvatī folyó; nandām—a Nandā folyó; kālindīm—a Yamunā folyó; sita-vāraṇam—Airāvata elefánt; dhruvam—Dhruva Mahārāja; brahma-ṛṣīn—a nagy ṛṣik; sapta—hét; puṇya-ślokān—rendkívül jámbor; ca—és; mānavān—emberi lények; utthāya—felkelvén; apara-rātra-ante—az éjszaka végén; prayatāḥ—nagyon gondosan; su-samāhitāḥ—az elmét összpontosítva; smaranti—emlékeznek; mama—Enyém; rūpāṇi—formákra; mucyante—felszabadulnak; te—az ilyen személyek; aṁhasaḥ—a bűnös visszahatásoktól; akhilāt—mindenféle.


FORDÍTÁS

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Minden bűnös visszahatástól megszabadulnak azok, akik az éjszaka elteltével, kora reggel felkelvén elméjüket nagy figyelemmel az Én formámra összpontosítják; valamint a te formádra; erre a tóra; erre a hegyre; a barlangokra; a kertekre; a nádra; a bambuszokra; a mennyei fákra; az Én hajlékomra, az Úr Brahmāéra és az Úr Śiváéra; a Trikūta-hegy három csúcsára, amelyek aranyból, ezüstből és vasból vannak; végtelenül kellemes otthonomra [a tejóceánra]; a fehér szigetre, Śvetadvīpára, amely örökké lelki sugárzást áraszt; jelemre, a Śrīvatsára; a Kaustubha ékkőre; Vaijayantī füzéremre; buzogányomra, a Kaumodakīra; Sudarśana korongomra és Pāñcajanya kagylókürtömre; hordozómra, Garuḍára, a madarak királyára; ágyamra, Śeṣa Nāgára; energiám kiterjedésére, a szerencse istennőjére; az Úr Brahmāra; Nārada Munira; az Úr Śivára; Prahlādára; inkarnációimra, Matsyára, Kūrmára és Varāhára; határtalan, végtelen áldást nyújtó tetteimre, melyek jámbor élettel jutalmazzák meg azt, aki hall róluk; a napra; a holdra; a tűzre; az oṁkāra mantrára; az Abszolút Igazságra; az anyagi energia összességére; a tehenekre és a brāhmaṇákra; az odaadó szolgálatra; Soma és Kaśyapa feleségeire, akik mind Dakṣa király leányai; a Gangesz, a Sarasvatī, a Nandā és a Yamunā [Kālindī] folyókra; Airāvata elefántra; Dhruva Mahārājára; a hét ṛṣire; valamint a jámbor emberi lényekre.