HU/SB 8.9.16-17
16-17. VERSEK
- prāṅ-mukheṣūpaviṣṭeṣu
- sureṣu ditijeṣu ca
- dhūpāmodita-śālāyāṁ
- juṣṭāyāṁ mālya-dīpakaiḥ
- tasyāṁ narendra karabhorur uśad-dukūla-
- śroṇī-taṭālasa-gatir mada-vihvalākṣī
- sā kūjatī kanaka-nūpura-śiñjitena
- kumbha-stanī kalasa-pāṇir athāviveśa
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
prāk-mukheṣu—arccal kelet felé; upaviṣṭeṣu—saját helyükön ülve; sureṣu—az összes félisten; diti-jeṣu—a démonok; ca—szintén; dhūpa-āmodita-śālāyām—az arénában, amelyet a füstölők füstje töltött meg; juṣṭāyām—teljesen feldíszítve; mālya-dīpakaiḥ—virágfüzérekkel és lámpákkal; tasyām—abban az arénában; nara-indra—ó, király; karabha-ūruḥ—akinek combja az elefánt ormányára hasonlított; uśat-dukūla—nagyon gyönyörű száriba öltözve; śroṇī-taṭa—széles csípői miatt; alasa-gatiḥ—nagyon lassan lépkedett; mada-vihvala-akṣī—akinek szeme fiatalos büszkesége miatt nyugtalanul mozgott; sā—Ő; kūjatī—csilingelés; kanaka-nūpura—az arany bokacsengettyűké; śiñjitena—hangjával; kumbha-stanī—egy nő, kinek mellei vizeskorsókra hasonlítottak; kalasa-pāṇiḥ—kezében egy víztartó edényt tartva; atha—így; āviveśa—belépett az arénába.
FORDÍTÁS
Ó, király! Amint a félistenek és a démonok arccal kelet felé fordulva az arénában ültek, amelyet mindenhol virágfüzérek és lámpások díszítettek, és amelyet füstölők illata töltött be, ez a hölgy gyönyörű száriba öltözve, csilingelő bokacsengettyűivel belépett az arénába. Széles, gömbölyű csípője miatt lassan lépkedett. Fiatalos büszkeségében szeme nyugtalanul járt, keble olyan volt, mint egy-egy víztartó edény, combja elefánt ormányára hasonlított, s kezében egy vizeskorsót tartott.