HU/SB 9.10.50


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


50. VERS

agrahīd āsanaṁ bhrātrā
praṇipatya prasāditaḥ
prajāḥ sva-dharma-niratā
varṇāśrama-guṇānvitāḥ
jugopa pitṛvad rāmo
menire pitaraṁ ca tam


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

agrahīt—elfogadta; āsanam—az állam trónját; bhrātrā—fivére (Bharata) által; praṇipatya—miután teljesen meghódolt Neki; prasāditaḥ—mivel elégedett volt; prajāḥ—és a polgárok; sva-dharma-niratāḥ—teljesen elmerülve saját kötelességük végzésében; varṇāśrama—a varṇa és āśrama rendszere szerint; guṇa-anvitāḥ—mindannyian képzettek voltak abban a folyamatban; jugopa—az Úr védelmezte őket; pitṛ-vat—éppen úgy, mint egy apa; rāmaḥ—az Úr Rāmacandra; menire—tekintették; pitaram—pontosan úgy, mint egy apát; ca—szintén; tam—Őt, az Úr Rāmacandrát.


FORDÍTÁS

Az Úr Rāmacandrának örömet okozott az Úr Bharata teljes meghódolása és engedelmessége, ezért elfogadta a birodalom trónját. Pontosan úgy viselte gondját alattvalóinak, mint egy apa, ők pedig, akik teljesen elmerültek varṇájuk és āśramájuk szerinti kötelességeik végzésében, atyjukként tekintettek Rá.


MAGYARÁZAT

Az emberek nagyon kedvelik a Rāma-rājya államformát. Vannak politikusok, akik még ma is Rāma-rājya nevű pártot alakítanak, sajnos azonban nem engedelmeskednek az Úr Rāmának. Néha azt mondják, hogy az emberek Isten királyságát akarják Isten nélkül. Ez a vágyuk azonban sohasem válhat valóra. Jó kormány csak akkor lehet, ha a polgárok és a kormány között a kapcsolat olyan, mint amilyen az Úr Rāmacandra és alattvalói között volt. Az Úr Rāmacandra úgy uralkodott királysága felett, ahogy egy apa gondoskodik gyermekeiről, és mivel a polgárok lekötelezve érezték magukat az Úr Rāmacandra jó irányítása miatt, úgy tekintettek az Úrra, mintha az apjuk lett volna. A polgárok és a kormány között tehát a kapcsolatnak pontosan olyannak kell lennie, mint az apa és fia közötti kapcsolat. Ha egy családban a fiúgyermekeket helyesen nevelik, azok engedelmeskednek apjuknak és anyjuknak, s ha az apa kellőképpen képzett, akkor megfelelően tud gondoskodni a gyermekeiről. Ahogyan e versben a sva-dharma-niratā varṇāśrama-guṇān-vitāḥ szavak utalnak rá, az emberek jó polgárok voltak, mert elfogadták a varṇa és āśrama intézményét, amely a társadalmat a brāhmaṇa, kṣatriya, vaiśya és śūdra osztályokra és a brahmacarya, gṛhastha, vānaprastha és sannyāsa āśramákra bontja. Ez valójában az emberi civilizáció. Az embereket a varṇāśramának megfelelő különféle kötelességekre kell tanítani. A Bhagavad-gītā (BG 4.13) megerősíti: cātur-varṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ guṇa-karma-vibhāgaśaḥ, a négy varṇát a különféle tulajdonságok és tevékenységek szerint kell létrehozni. Az első alapelv egy jó kormány számára az, hogy létre kell hoznia ezt a varṇāśrama-rendszert. A varṇāśramának az a célja, hogy lehetővé tegye, hogy az emberek Isten-tudatossá váljanak. Varṇāśramācāravatā puruṣeṇa paraḥ pumān viṣṇur ārādhyate. Az egész varṇāśrama rendszer arra szolgál, hogy az emberek vaiṣṇavákká válhassanak. Viṣṇur asya devatā. Amikor az emberek az Úr Viṣṇut a Legfelsőbb Úrként imádják, vaiṣṇavákká válnak. Az embereket tehát a varṇa és āśrama rendszerén keresztül arra kell nevelni, hogy váljanak vaiṣṇavákká, ahogyan az Úr Rāmacandra uralkodása idején volt, amikor mindenkit alaposan megtanítottak arra, hogy kövessék a varṇāśrama elveket.

Pusztán törvények és rendeletek beiktatásával nem lehet a polgárokat engedelmessé és törvénytisztelővé tenni. Ez lehetetlen. Szerte a világon számtalan állam, törvényhozó testület és parlament van, a polgárok mégis gonosztevők és tolvajok. Nem lehet tehát kényszeríteni őket arra, hogy jó polgárok legyenek; tanítani kell őket. Ahogy vannak iskolák és egyetemek, ahol a diákokból vegyészmérnököket, ügyvédeket, valamint más tudományágakban jártas specialistákat képeznek, úgy olyan iskolák és egyetemek is kellenek, amelyek arra tanítják a diákokat, hogyan legyenek brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák, śūdrák, brahmacārīk, gṛhasthák, vānaprasthák és sannyāsīk. Ez az előfeltétele annak, hogy az államban jó polgárok éljenek (varṇāśrama-guṇān-vitāḥ). Általánosságban véve ha a király vagy az elnök rājarṣi, akkor az emberek és az állam vezetője között tiszta kapcsolat áll fenn, és nem lesz lehetőség az állam felbomlására, mert csökken a tolvajok és gonosztevők száma. A Kali-yugában azonban senki sem törődik a varṇāśrama rendszerrel, ezért az emberek általában tolvajok és gonosztevők. Természetes, hogy a demokratikus államrendszerben az ilyen tolvajok és gonosztevők a többi tolvajtól és gonosztevőtől szereznek pénzt, s így minden kormányban fejetlenség uralkodik, és senki sem boldog. Itt azonban az Úr Rāmacandra uralkodását megismerve láthatjuk, milyen a jó kormány. Ha az emberek ezt a példát követik, akkor a világon mindenhol jó kormány kerül majd hatalomra.