HU/SB 9.15.10
10. VERS
- tad viditvā muniḥ prāha
- patnīṁ kaṣṭam akāraṣīḥ
- ghoro daṇḍa-dharaḥ putro
- bhrātā te brahma-vittamaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat—ezt a tényt; viditvā—megtudva; muniḥ—a nagy bölcs; prāha—mondta; patnīm—feleségének; kaṣṭam—nagyon sajnálatos; akāraṣīḥ—tettél; ghoraḥ—kegyetlen; daṇḍa-dharaḥ—egy nagy személyiség, aki képes megbüntetni másokat; putraḥ—egy ilyen fiú; bhrātā—fivér; te—tiéd; brahma-vittamaḥ—a lelki tudomány művelt tudósa.
FORDÍTÁS
Amikor Ṛcīka, a nagy bölcs fürdője után hazatért, s rájött, mi történt a távollétében, így szólt feleségéhez, Satyavatīhoz: „Nagy hibát követtél el. A fiad ádáz kṣatriya lesz, aki mindenkit képes megbüntetni, míg fivéred egy művelt tudós lesz, aki jól ismeri majd a lelki tudományt.”
MAGYARÁZAT
Egy brāhmaṇa akkor rendelkezik a legkiválóbb tulajdonságokkal, ha tud uralkodni az érzékein és az elméjén, ha művelt a lelki tudomány terén, valamint ha türelmes és megbocsátó. A kṣatriyáról azonban akkor mondják, hogy kiváló, ha irgalmat nem ismerve el tudja látni a vétkesek baját. Ezekről a tulajdonságokról a Bhagavad-gītā (BG 18.42-43) ír. Mivel Satyavatī a saját felajánlása helyett azt a felajánlást ette meg, ami az anyjának készült, egy kṣatriya lelkülettel megáldott fiat fog szülni. Ez nem volt jó dolog. Ha egy brāhmaṇának fia születik, általában azt várják, hogy brāhmaṇa legyen belőle, de ha olyan ádáz lesz, mint egy kṣatriya, akkor a szerint a leírás szerint sorolják be, amelyet a Bhagavad-gītā (BG 4.13) ad a négy varṇáról (cātur-varṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ guṇa-karma-vibhāgaśaḥ). Ha a brāhmaṇa fia nem lesz olyan, mint egy brāhmaṇa, akkor lehet kṣatriyának, vaiśyának vagy śūdrának nevezni, tulajdonságainak megfelelően. A társadalom felosztásakor nem az emberek származása a mérvadó, hanem jellemvonásaik és tetteik.