HU/SB 9.15.15


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


15. VERS

dṛptaṁ kṣatraṁ bhuvo bhāram
abrahmaṇyam anīnaśat
rajas-tamo-vṛtam ahan
phalguny api kṛte ’ṁhasi


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

dṛptam—nagyon büszke; kṣatram—a kṣatriyák, az uralkodó osztály; bhuvaḥ—a Földnek; bhāram—a terhét; abrahmaṇyam—bűnös, nem törődik a brāhmaṇák hirdette vallásos elvekkel; anīnaśat—elűzte vagy megsemmisítette; rajaḥ-tamaḥ—a szenvedély és tudatlanság kötőerőivel; vṛtam—befedett; ahan—megölte; phalguni—nem nagyon nagy; api—habár; kṛte—elkövette; aṁhasi—egy sértés.


FORDÍTÁS

Amikor a királyi nemzetség a szenvedély és a tudatlanság anyagi kötőerőinek hatására rendkívül büszke lett, vallástalanná vált, és ügyet sem vetett többé a brāhmaṇák által hozott törvényekre, Paraśurāma megölte őket. Noha nem követtek el túlságosan nagy sértést, végzett velük, hogy enyhítsen a világ terhén.


MAGYARÁZAT

A kṣatriyáknak, az uralkodó osztálynak a nagy brāhmaṇák és szentek elrendelte szabályokkal egyetértésben kell a világot irányítaniuk. Amint az uralkodó osztály felelőtlennek mutatkozik a vallásos elvek terén, teherré válik a Föld számára. Rajas-tamo-vṛtaṁ, bhāram abrahmaṇyam, mondja a vers: amikor az uralkodó osztály a természet alacsonyabb rendű kötőerői, a tudatlanság és a szenvedély hatása alá kerül, terhet jelent a világnak, és egy felsőbbrendű hatalomnak el kell pusztítania. A modern kor történelmében is láthatjuk, hogy a különféle forradalmak eltörölték a királyságokat, de sajnos csupán azért, hogy harmad- és negyedrangú emberek ragadják magukhoz a hatalmat. Noha szerte a világon megsemmisítették a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének befolyása alatt álló királyságokat, a világ lakói még mindig boldogtalanok, mert annak ellenére, hogy a hajdani királyok jellemét a tudatlanság árnyékolta be, helyükre olyan kereskedő- és munkásosztályba tartozó emberek kerültek, akiknek tulajdonságai még alacsonyabb rendűek. Amikor a kormányt valóban brāhmaṇák, vagyis Isten-tudatú emberek vezetik, akkor az emberek valóban boldogok lehetnek. Ezért hajdanán, amikor az uralkodó osztály a szenvedély és tudatlanság kötőerejébe süllyedt, a brāhmaṇák egy olyan kṣatriya szellemű brāhmaṇa vezetésével, mint Paraśurāma, egymás után huszonegyszer ölték meg őket.

A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 12.2.13) szerint dasyu-prāyeṣu rājasu: a Kali-yugában az uralkodó osztály (rājanya) nem lesz különb fosztogatóknál (dasyuknál), mert harmad- és negyedrangú emberek fogják kezükben tartani a kormány ügyeit. A vallásos elvekkel és a brahminikus szabályokkal nem törődve gondolkodás nélkül igyekeznek majd kifosztani a népet. Ahogy a Śrīmad-Bhāgavatam egy másik helyen (SB 12.1.40) írja:

asaṁskṛtāḥ kriyā-hīnā
rajasā tamasāvṛtāḥ
prajās te bhakṣayiṣyanti
mlecchā rājanya-rūpiṇaḥ

Tisztátalanul, az emberi kötelességek megfelelő végrehajtását elhanyagolva, valamint a szenvedély (rajas) és a tudatlanság (tamas) kötőerőinek befolyása alatt a tisztátalan emberek (mlecchák) a kormány tagjainak adva ki magukat (rājanya-rūpiṇaḥ) fel fogják falni a népet (prājas te bhakṣayiṣyanti). Máshol a Śrīmad-Bhāgavatam (SB 12.2.7-8) ezt mondja:

evaṁ prajābhir duṣṭābhir
ākīrṇe kṣiti-maṇḍale
brahma-viṭ-kṣatra-śūdrāṇāṁ
yo balī bhavitā nṛpaḥ
prajā hi lubdhai rājanyair
nirghṛṇair dasyu-dharmabhiḥ
ācchinna-dāra-draviṇā
yāsyanti giri-kānanam

Az emberi társadalom természetes módon négy részre oszlik, ahogyan a Bhagavad-gītāban (BG 4.13) olvashatjuk (cātur-varṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ guṇa-karma-vibhāgaśaḥ). De ha ezt a rendszert figyelmen kívül hagyjuk, és nem vesszük tekintetbe az emberek tulajdonságait és a társadalom csoportjait, az eredmény brahma-viṭ-kṣatra-śūdrāṇāṁ yo balī bhavitā nṛpaḥ lesz: a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák és śūdrák úgynevezett kasztrendszerének semmi értelme sem lesz. Ennek következményeként az lesz a király vagy az elnök, aki valamilyen módon hatalomra tesz szert, és így a prajákat, a népet annyi zaklatás fogja érni, hogy elhagyják otthonukat, s az erdőbe mennek (yāsyanti giri-kānanam), hogy megszabaduljanak a kormányhivatalnokok zaklatásától, akik kegyetlenek, és a fosztogatók eszközeihez nyúlnak. A prajáknak, az embereknek ezért el kell fogadniuk a Kṛṣṇa-tudat mozgalmát, a Hare Kṛṣṇa mozgalmat, ami az Istenség Legfelsőbb Személyiségének hanginkarnációja. Kali-kāle nāma-rūpe kṛṣṇa-avatāra: Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége most szent neve inkarnációjában jelent meg. Ezért amikor a praják Kṛṣṇa-tudatossá válnak, akkor jó kormányt, jó társadalmat és tökéletes életet remélhetnek, valamint felszabadulást az anyagi lét kötelékei alól.