HU/SB 9.22.14-15


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


14-15. VERSEK

śāntim āpnoti caivāgryāṁ
karmaṇā tena śāntanuḥ
samā dvādaśa tad-rājye
na vavarṣa yadā vibhuḥ
śāntanur brāhmaṇair uktaḥ
parivettāyam agrabhuk
rājyaṁ dehy agrajāyāśu
pura-rāṣṭra-vivṛddhaye


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śāntim—fiatalság az érzékkielégítéshez; āpnoti—kap; ca—szintén; eva—valóban; agryām—főképpen; karmaṇā—kezének érintésével; tena—emiatt; śāntanuḥ—Śāntanuként ismert; samāḥ—évek; dvādaśa—tizenkettő; tat-rājye—birodalmában; na—nem; vavarṣa—esőt küldött; yadā—amikor; vibhuḥ—az eső irányítója, azaz a mennyek királya, Indra; śāntanuḥ—Śāntanu; brāhmaṇaiḥ—a bölcs brāhmaṇáktól; uktaḥ—amikor tanácsot kapott; parivettā—hibát követtél el, mert más tulajdonát bitorlod; ayam—ezt; agra-bhuk—élvezed bátyád jelenlétének ellenére; rājyam—a királyságot; dehi—add oda; agrajāya—bátyádnak; āśu—azonnal; pura-rāṣṭra—otthonodnak és a birodalomnak; vivṛddhaye—a felemelkedéséért.


FORDÍTÁS

A király mindenkit boldoggá tudott tenni az érzékkielégítéshez    —    s ezt különösen keze érintésével tette    —,    ezért a Śāntanu nevet kapta. Egyszer, amikor tizenkét évig nem esett eső a birodalmában, a király bölcs brāhmaṇa-tanácsadóihoz fordult. Azok a következőt felelték neki: „Rosszul teszed, hogy bátyád tulajdonát élvezed. Birodalmad és otthonod felemelkedése érdekében vissza kell neki adnod a trónt.”


MAGYARÁZAT

Az ember nem élvezhet korlátlan uralmat és nem mutathat be agnihotra-yajñát a bátyja jelenlétében, különben bitorlóvá válik, akit parivettānak neveznek.