HU/SB 7.15.15: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
No edit summary |
||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Az emberi élet egyedül arra szolgál, hogy kifejlesszük a Kṛṣṇa-tudatunkat. Az embernek még arra sem kell törekednie, hogy megéljen, s testét és lelkét együtt tartsa. Ezt illusztrálja ebben a versben az óriáskígyó példája, amely egy helyben fekszik, és egy tapodtat sem mozdul annak érdekében, hogy fenntartsa magát, az Úr kegyéből mégis életben marad. Nārada Muni azt tanácsolja ([[HU/SB 1.5.18|SB 1.5.18]]): ''tasyaiva hetoḥ prayateta kovidaḥ'', törekedjen az ember egyedül arra, hogy egyre Kṛṣṇa-tudatosabb legyen. Ne vágyjon semmi másra, még arra se, hogy megkeresse a betevő falatját. Erre a gondolkodásmódra számtalan példa van. Mādhavendra Purī soha senkitől sem kért ételt. Śukadeva Gosvāmī szintén azt mondta: ''kasmād bhajanti kavayo dhana-durmadāndhān''. Miért forduljon az ember valakihez, akit elvakít a gazdagság? Bízza magát inkább Kṛṣṇára, s Ő mindennel ellátja majd. Kṛṣṇa-tudatú mozgalmunkban mindenkinek, legyen akár gṛhastha, akár sannyāsī, nagy elszántsággal arra kell törekednie, hogy elterjessze a Kṛṣṇa-tudatú mozgalmat, s akkor Kṛṣṇa mindent megad neki, amire csak szüksége van. Az ājagara-vṛtti folyamatát, azt a módszert, ahogy az óriáskígyó él, nagyra becsülik ebben a tekintetben. Még ha valaki nagyon szegény, akkor is igyekezzen csupán fejlődni a Kṛṣṇa-tudatban, és ne tegyen erőfeszítést arra, hogy pénzt keressen a megélhetése érdekében. | Az emberi élet egyedül arra szolgál, hogy kifejlesszük a Kṛṣṇa-tudatunkat. Az embernek még arra sem kell törekednie, hogy megéljen, s testét és lelkét együtt tartsa. Ezt illusztrálja ebben a versben az óriáskígyó példája, amely egy helyben fekszik, és egy tapodtat sem mozdul annak érdekében, hogy fenntartsa magát, az Úr kegyéből mégis életben marad. Nārada Muni azt tanácsolja ([[HU/SB 1.5.18|SB 1.5.18]]): ''tasyaiva hetoḥ prayateta kovidaḥ'', törekedjen az ember egyedül arra, hogy egyre Kṛṣṇa-tudatosabb legyen. Ne vágyjon semmi másra, még arra se, hogy megkeresse a betevő falatját. Erre a gondolkodásmódra számtalan példa van. Mādhavendra Purī soha senkitől sem kért ételt. Śukadeva Gosvāmī szintén azt mondta: ''kasmād bhajanti kavayo dhana-durmadāndhān'' ([[HU/SB 2.2.5|SB 2.2.5]]). Miért forduljon az ember valakihez, akit elvakít a gazdagság? Bízza magát inkább Kṛṣṇára, s Ő mindennel ellátja majd. Kṛṣṇa-tudatú mozgalmunkban mindenkinek, legyen akár gṛhastha, akár sannyāsī, nagy elszántsággal arra kell törekednie, hogy elterjessze a Kṛṣṇa-tudatú mozgalmat, s akkor Kṛṣṇa mindent megad neki, amire csak szüksége van. Az ājagara-vṛtti folyamatát, azt a módszert, ahogy az óriáskígyó él, nagyra becsülik ebben a tekintetben. Még ha valaki nagyon szegény, akkor is igyekezzen csupán fejlődni a Kṛṣṇa-tudatban, és ne tegyen erőfeszítést arra, hogy pénzt keressen a megélhetése érdekében. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 10:09, 26 August 2019
15. VERS
- dharmārtham api neheta
- yātrārthaṁ vādhano dhanam
- anīhānīhamānasya
- mahāher iva vṛttidā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dharma-artham—a vallásban vagy az anyagi gyarapodásban; api—valóban; na—ne; īheta—igyekezzen elérni; yātrā-artham—hogy együtt tartsa a testet és a lelket; vā—akár; adhanaḥ—akinek nincsen vagyona; dhanam—pénz; anīhā—a vágynélküliség; anīhamānasya—egy olyan ember, aki még arra sem törekszik, hogy megkeresse a kenyérrevalót; mahā-aheḥ—a piton nevű óriáskígyó; iva—mint; vṛtti-dā—aki erőfeszítés nélkül megkapja mindazt, ami az élete fenntartásához kell.
FORDÍTÁS
Még ha valaki szegény, akkor se törekedjen anyagi helyzetének javítására csupán annak érdekében, hogy testét és lelkét együtt tartsa, vagy hogy buzgó hívőként híres legyen. Ahogy a hatalmas óriáskígyó, noha egy helyben fekszik, és nem törekszik megszerezni mindazt, ami az életben maradásához kell, mégis megkapja azt a táplálékot, ami szükséges teste és lelke fenntartásához, úgy az, aki vágyak nélküli, szintén minden erőfeszítés nélkül megkapja azt, ami az életéhez nélkülözhetetlen.
MAGYARÁZAT
Az emberi élet egyedül arra szolgál, hogy kifejlesszük a Kṛṣṇa-tudatunkat. Az embernek még arra sem kell törekednie, hogy megéljen, s testét és lelkét együtt tartsa. Ezt illusztrálja ebben a versben az óriáskígyó példája, amely egy helyben fekszik, és egy tapodtat sem mozdul annak érdekében, hogy fenntartsa magát, az Úr kegyéből mégis életben marad. Nārada Muni azt tanácsolja (SB 1.5.18): tasyaiva hetoḥ prayateta kovidaḥ, törekedjen az ember egyedül arra, hogy egyre Kṛṣṇa-tudatosabb legyen. Ne vágyjon semmi másra, még arra se, hogy megkeresse a betevő falatját. Erre a gondolkodásmódra számtalan példa van. Mādhavendra Purī soha senkitől sem kért ételt. Śukadeva Gosvāmī szintén azt mondta: kasmād bhajanti kavayo dhana-durmadāndhān (SB 2.2.5). Miért forduljon az ember valakihez, akit elvakít a gazdagság? Bízza magát inkább Kṛṣṇára, s Ő mindennel ellátja majd. Kṛṣṇa-tudatú mozgalmunkban mindenkinek, legyen akár gṛhastha, akár sannyāsī, nagy elszántsággal arra kell törekednie, hogy elterjessze a Kṛṣṇa-tudatú mozgalmat, s akkor Kṛṣṇa mindent megad neki, amire csak szüksége van. Az ājagara-vṛtti folyamatát, azt a módszert, ahogy az óriáskígyó él, nagyra becsülik ebben a tekintetben. Még ha valaki nagyon szegény, akkor is igyekezzen csupán fejlődni a Kṛṣṇa-tudatban, és ne tegyen erőfeszítést arra, hogy pénzt keressen a megélhetése érdekében.