HU/SB 9.15.9
9. VERS
- tāvat satyavatī mātrā
- sva-caruṁ yācitā satī
- śreṣṭhaṁ matvā tayāyacchan
- mātre mātur adat svayam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tāvat—közben; satyavatī—Satyavatī, Ṛcīka felesége; mātrā—az anyja; sva-carum—a saját magának (Satyavatīnak) szánt felajánlást; yācitā—elkérte; satī—lévén; śreṣṭham—jobb; matvā—gondolván; tayā—ő; ayacchat—odaadta; mātre—az anyjának; mātuḥ—az anyáét; adat—ette; svayam—személyesen.
FORDÍTÁS
Eközben mivel Satyavatī anyja úgy gondolta, hogy a leánya, Ṛcīka felesége számára készült felajánlás biztosan jobb, elkérte a lányától azt az ételt. Satyavatī odaadta anyjának a saját felajánlását, ő pedig az anyjáét ette meg.
MAGYARÁZAT
Természetes, hogy egy férj ragaszkodik valamilyen mértékben a feleségéhez. Satyavatī anyja éppen ezért úgy gondolta, hogy az a felajánlás, amit a bölcs Ṛcīka Satyavatīnak készített, bizonyára jobb, mint a saját felajánlása. Ṛcīka távollétében az anya elvette Satyavatītól a jobb felajánlást, és azt ette meg.