HU/SB 10.4.9

Revision as of 08:21, 25 December 2019 by Aditya (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


9. VERS

sā tad-dhastāt samutpatya
sadyo devy ambaraṁ gatā
adṛśyatānujā viṣṇoḥ
sāyudhāṣṭa-mahābhujā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

—az a leánygyermek; tat-hastāt—Kaṁsa kezéből; sam-utpatya—felfelé kicsúszott; sadyaḥ—azonnal; devī—egy félistennő alakja; ambaram—az égre; gatā—ment; adṛśyata—látszott; anujā—a húga; viṣṇoḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; sa-āyudhā—fegyverekkel; aṣṭa—nyolc; mahā-bhujā—erős karokkal.


FORDÍTÁS

A gyermek, Yogamāyā-devī, az Úr Viṣṇu húga felfelé kisiklott Kaṁsa kezéből, és megjelent az égen mint Devī, Durgā istennő, nyolc karral, teljes fegyverzetben.


MAGYARÁZAT

Kaṁsa megpróbálta a gyermeket lefelé hozzávágni egy kőhöz, mivel azonban a gyermek Yogamāyā, az Úr Viṣṇu húga volt, felfelé kicsúszott a kezéből, és Durgā istennő alakjában jelent meg. Az anujā szónak, ami húgot jelent, jelentősége van. Amikor Viṣṇu, azaz Kṛṣṇa megszületett Devakītól, meg kellett, hogy szülessen Yaśodātól is. Máskülönben hogyan lehetett volna Yogamāyā anujā, az Úr húga?