HU/SB 6.17.37
37. VERS
- iti bhāgavato devyāḥ
- pratiśaptum alantamaḥ
- mūrdhnā sa jagṛhe śāpam
- etāvat sādhu-lakṣaṇam
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
iti—így; bhāgavataḥ—a legkiválóbb bhakta; devyāḥ—Pārvatī; pratiśaptum—ellenátkot mondani; alantamaḥ—minden szempontból képes; mūrdhnā—fejével; saḥ—ő (Citraketu); jagṛhe—elfogadta; śāpam—az átkot; etāvat—ennyire; sādhu-lakṣaṇam—egy bhakta jellemzője.
FORDÍTÁS
Citraketunak, a nagy bhaktának olyan hatalma volt, hogy képes lett volna megtorlásként szintén megátkozni Pārvatī anyát, ám ehelyett nagyon alázatosan elfogadta az átkot, és fejét meghajtotta az Úr Śiva és felesége előtt. Tettét nagyra kell becsülnünk, mert így viselkednek a vaiṣṇavák.
MAGYARÁZAT
Az Úr Śiva szavaiból Pārvatī anya megértette, hogy hibát követett el, amikor megátkozta Citraketut. Citraketu király olyan nagyszerű jellem volt, hogy noha Pārvatī minden ok nélkül átkozta meg, azonnal leszállt repülőjéről, s átkát elfogadva meghajtotta előtte a fejét. Erről korábban (SB 6.17.28) már szó esett: nārāyaṇa-parāḥ sarve na kutaścana bibhyati. Citraketu nagyon becsületesen úgy gondolta, hogy ha Pārvatī meg akarja átkozni, elfogadja átkát, hogy elégedetté tegye. Ezt nevezik sādhu-lakṣaṇamnak, egy sādhu, egy bhakta jellemvonásának. Tṛṇād api sunīcena taror api sahiṣṇunā, mondta Śrī Caitanya Mahāprabhu. Egy bhakta legyen mindig nagyon alázatos és szerény, s adjon meg minden tiszteletet másoknak, különösen feljebbvalóinak. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének védelme alatt a bhaktának mindig nagy hatalom van a kezében, de nem akarja ezt fölöslegesen fitogtatni. Vele ellentétben a csekély értelmű ember, aki rendelkezik valami hatalommal, hatalmát az érzékkielégítése érdekében akarja használni. Egy bhakta azonban nem viselkedik így.