HU/SB 4.18: Prthu Maharaja megfeji a Föld bolygót
4.18.1. vers: A nagy bölcs, Maitreya tovább beszélt Vidurához: Kedves Vidurám! Amikor a Föld bolygó befejezte imáit, Pṛthu király még mindig nem békélt meg, s ajka remegett bősz dühében. Noha a Föld rémült volt, eltökélten így szólt, hogy meggyőzze a királyt:
4.18.2. vers: Kedves Uram, kérlek, csillapítsd le dühödet, s hallgasd türelmesen, amit mondok neked! Kérlek, figyelj most rám! Lehet, hogy nagyon szegény vagyok, de egy okos ember bárkitől elfogadja a tudás lényegét, ahogyan a méh is minden virágra rászáll, hogy mézet gyűjtsön.
4.18.3. vers: A nagy látnokok és bölcsek, hogy az emberi társadalmat áldásukban részesítsék mind ebben, mint a következő életben, számtalan folyamatot írtak elő, melyek az emberek jólétéhez vezetnek.
4.18.4. vers: Aki követi azokat az elveket és utasításokat, amelyeket a múlt nagy bölcsei adtak, az a mindennapi életben is alkalmazni tudja ezeket az útmutatásokat. Az ilyen ember nagyon könnyen élvezheti az életet és annak örömeit.
4.18.5. vers: Az az ostoba ember, aki az elmebeli spekuláció segítségével saját utakat és eszközöket talál ki, s nem ismeri el a bölcsek tekintélyét, akik kifogástalan utasításokat adtak, az újra és újra kudarcot vall törekvéseiben.
4.18.6. vers: Kedves királyom! Azokat a magvakat, gyökereket, növényeket és a gabonaféléket, amelyeket az Úr Brahmā teremtett hajdanán, most az abhakták használják, akik nem rendelkeznek semmiféle lelki megértéssel.
4.18.7. vers: Kedves királyom! Azon kívül, hogy az abhakták használják a gabonát és a növényeket, én magam sem részesülök kellő gondoskodásban. Nem törődnek velem azok a királyok sem, akik nem büntetik meg az efféle gazembereket, akik mind tolvajok, mert a gabonát az érzékkielégítésükre használják. Ezért aztán elrejtettem a magokat, amelyek arra szolgálnak, hogy áldozatokat mutassanak be velük.
4.18.8. vers: Oly hosszú ideig tartottam magamban a gabonaszemeket, hogy bizonyára valamennyi hasznavehetetlenné vált. Gondoskodj hát róla azonnal, hogy kivegyék e magvakat a megfelelő folyamat segítségével, melyet az ācāryák vagy a śāstrák javasolnak.
4.18.9-10. vers: Ó, nagy hős, élőlények védelmezője! Ha enyhíteni akarsz az élőlények szenvedésén azzal, hogy elegendő gabonát adsz nekik, s ha az én tejemmel akarod táplálni őket, hozass ide egy borjút, aki megfelel a célnak, egy sajtárt, amelybe a tejet önthetjük, valamint egy embert, aki megfej! Nagy szeretettel pillantok majd borjamra, s így teljesülhet vágyad, hogy tejet fejj belőlem.
4.18.11. vers: Kedves királyom! Hadd mondjam el neked, hogy síksággá kell alakítanod a bolygó egész felszínét. Ez még akkor is segíteni fog rajtam, amikor véget ér az esős évszak. Az eső Indra király kegyéből hullik. A felszínen marad majd, mindig nedvesen tartva a talajt, s ez nagy áldás, bármit is termelnek rajta.
4.18.12. vers: A király meghallgatta a Föld bolygó biztató és kedves szavait, s megfogadta, amit mondott. Svāyambhuva Manut borjúvá változtatta, s a tehén alakban megjelent Földből növényeket és gabonát fejt, mindent két tenyerében tartva.
4.18.13. vers: Mások, akik épp olyan okosak voltak, mint Pṛthu király, szintén kivonták a lényeget a Föld bolygóból. Valójában mindenki kihasználta ezt a lehetőséget arra, hogy Pṛthu király nyomdokaiba lépjen, és megkapja a Földtől mindazt, amit kívánt.
4.18.14. vers: A nagy bölcsek Bṛhaspatit változtatták borjúvá, míg az érzékekből sajtárt csináltak, s védikus tudást fejtek, hogy megtisztítsák a szavakat, az elmét és a hallást.
4.18.15. vers: A félistenek Indrát, a mennyek királyát változtatták borjúvá, s a Földből soma italt, nektárt fejtek. Hatalmas elmebeli és testi erőre tettek szert ezzel, s érzékeik is rendkívül erősek lettek.
4.18.16. vers: Diti fiai és a démonok az asura családban született Prahlāda Mahārāját változtatták borjúvá, s különféle borokat és söröket fejtek, amelyeket egy vas serlegbe öntöttek.
4.18.17. vers: A Gandharvaloka és Apsaroloka lakói Viśvāvasut változtatták borjúvá, s egy lótuszvirág edénybe fejtek tejet. A tej a kellemes zene művészete és a szépség alakját öltötte fel.
4.18.18. vers: A Pitṛloka szerencsés lakói, akik a temetési szertartások fölött uralkodnak, Aryamāt változtatták borjúvá. Nagy hittel kavyát, ősatyáknak felajánlott ételt fejtek egy égetetlen agyagedénybe.
4.18.19. vers: Ezek után Siddhaloka és Vidyādhara-loka lakói Kapilát, a nagy bölcset változtatták borjúvá, s az egész eget egy edénnyé varázsolva misztikus yoga-képességeket fejtek, amelyek az aṇimāval kezdődnek. A Vidyādhara-loka lakói szert tettek arra a tudományra is, hogy az égen repüljenek.
4.18.20. vers: Mások, a Kimpuruṣa-lokának nevezett bolygó lakói Maya démont változtatták borjúvá, s olyan misztikus erőt fejtek, amely képessé teszi az embert arra, hogy egy pillanat alatt eltűnjön szem elől, majd újra megjelenjen egy másik formában.
4.18.21. vers: A yakṣák, a rākṣasák, a szellemek és boszorkányok, akik húst esznek, az Úr Śiva Rudra-inkarnációját [Bhūtanāthát] változtatták borjúvá. Vérből készült italokat fejtek, s valamennyit egy koponyákból készült edénybe öntötték.
4.18.22. vers: Ezek után a kobrák és a csuklya nélküli kígyók, az óriáskígyók, a skorpiók és a többi mérgező állat saját tejükként mérget fejtek a Föld bolygóból, s ezt a mérget kígyólyukakban tartották. Ők Takṣakát változtatták borjúvá.
4.18.23-24. vers: A tehenek és a többi négylábú állat az Úr Śivát szállító bikát változtatták borjúvá, és az erdőből csináltak sajtárt. Friss, zöld füvet kaphattak így táplálékul. A vadon állatai, köztük a tigrisek az oroszlánt tették borjúvá, és így húst kaptak tejként. A madarak Garuḍából csináltak borjat, s mozgó rovarok, mozdulatlan növények és füvek formájában kaptak tejet a Föld bolygótól.
4.18.25. vers: A fák a banyanfát tették meg borjúvá, és így ízletes nedvek formájában kaptak tejet. A hegyek a Himalájából csináltak borjat, és különféle ásványokat fejtek a hegyek csúcsából készült sajtárukba.
4.18.26. vers: A Föld bolygó mindenkit ellátott saját eledelével, s Pṛthu király idejében teljesen az uralkodó irányítása alatt állt. Lakói mind megkapták élelmüket, amikor létrehozták a különféle borjakat, és saját tejüket saját sajtáraikba öntötték.
4.18.27. vers: Kedves Vidurám, Kuruk vezére! Pṛthu király és mindazok, akik táplálékon élnek, megteremtették a különféle borjakat, és a tehenet megfejve megkapták saját táplálékukat, amelyeket a tej jelképezett.
4.18.28. vers: Pṛthu király nagyon elégedett volt a Föld bolygóval, amiért minden élőlénynek megfelelő táplálékot adott. Szeretet ébredt benne iránta, mintha a saját leánya lenne.
4.18.29. vers: Ezek után a királyok királya, Pṛthu Mahārāja íjának erejével szétzúzta a hegyeket, s elsimított minden kiemelkedést a Föld felszínén. Kegyéből a földgolyó felszíne szinte teljesen síksággá alakult.
4.18.30. vers: Pṛthu király az országban mindenkivel úgy bánt, mintha apja lenne. Mindenki láthatta, hogy gondoskodik róluk, s megfelelő elfoglaltságot biztosít számukra a létfenntartáshoz. Miután elsimította a Föld felszínét, kívánságuk szerint területeket jelölt ki rajta, ahol élhettek.
4.18.31. vers: A király falvakat, tanyákat és városokat alapított, erődöket épített, hajlékokat a tehénpásztorok számára, istállókat az állatoknak, valamint helyet teremtett a királyi táboroknak, bányáknak, mezőgazdasági városoknak és hegyi településeknek is.
4.18.32. vers: Pṛthu király uralkodása előtt nem tervezték meg a városok, falvak, legelők és más települések elrendezését. Minden szétszórva helyezkedett el, s mindenki saját kénye-kedvére épített hajlékot magának. Pṛthu király idejétől fogva azonban már tervek alapján alapítanak városokat és falvakat.