HU/SB 5.22: A bolygók pályái

Śrīmad-Bhāgavatam - Ötödik Ének - HUSZONKETTEDIK FEJEZET: A bolygók pályái

SB 5.21 - SB 5.23

Click here for English

---

5.22.1. vers: Parīkṣit király így kérdezte Śukadeva Gosvāmīt: Kedves uram! Már megerősítetted azt az igazságot, hogy a rendkívül hatalmas napisten úgy járja körül Dhruvalokát, hogy a Dhruvaloka és a Sumeru-hegy egyaránt a jobb oldalán van. Ugyanakkor a napisten a különféle állatövek felé néz, és a Sumeru és a Dhruvaloka a bal oldalán található. Hogyan tudjuk ésszerűen elfogadni, hogy a napisten úgy halad, hogy a Sumeru és a Dhruvaloka egyszerre a bal és a jobb oldalán is van?

5.22.2. vers: Śrī Śukadeva Gosvāmī érthető választ adott: Amikor egy fazekas korongja forog, s a nagy korongon apró hangyák mozdulnak a koronggal együtt, láthatjuk, hogy a mozgásuk különbözik a korong mozgásától, mert néha az egyik, néha a másik részén vannak a keréknek. Ehhez hasonlóan a zodiákusok és a csillagképek a Sumeruval és Dhruvalokával a jobb oldalukon az idő kerekével haladnak, a hangyához hasonlítható Nap és a többi bolygó pedig velük mozog. A Napot és a bolygókat azonban különféle időkben, különféle állatövekben és csillagképekben láthatjuk. Ez azt jelzi, hogy mozgásuk eltér az állatövek mozgásától és magától az idő kerekének mozgásától.

5.22.3. vers: A kozmikus megnyilvánulás eredeti oka az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Nārāyaṇa. Amikor a nagy szentek, akik tökéletesen ismerik a védikus tudományt, imákat zengtek a Legfelsőbb Személyhez, Ő alászállt ebbe az anyagi világba a Nap formájában valamennyi bolygó áldására, hogy megtisztítsa a gyümölcsöző cselekedeteket. Tizenkét részre osztotta Magát, és megteremtette az évszakokat, a tavasszal kezdődően. Ezzel megteremtette az évszakok jellemzőit is, a meleget, a hideget és így tovább.

5.22.4. vers: A négy varṇa és a négy āśrama rendszerében az emberek általában az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Nārāyaṇát imádják, aki a napistenként van jelen. Nagy hittel imádják Őt Felsőlélekként a három Védában leírt rituális szertartásokkal, például az agnihotrával, a hasonló, magasabb és alacsonyabb rendű gyümölcsöző tettekkel, valamint a misztikus yoga végzésével, s így nagyon könnyen elérik az élet végső célját.

5.22.5. vers: A napisten, aki nem más, mint Nārāyaṇa, Viṣṇu, a világok lelke, az univerzum felső és alsó része közötti világűrben él. Az idő kerekén tizenkét hónapon át haladva a Nap a zodiákus tizenkét jegyével találkozik, s e jegyeknek megfelelően tizenkét nevet kap. E tizenkét hónapot együtt egy saṁvatsarának vagy egy egész évnek hívják. A Hold alapján végzett számítások szerint kétszer két hét    —    az egyik a növekvő, a másik a fogyó hold két hete    —    alkot egy hónapot. Ugyanez az időszak egy nap és egy éjszaka a Pitṛloka bolygón. A csillagok alapján végzett számítások szerint egy hónap két és egynegyed csillagképpel egyenlő. Amikor a Nap két hónapon át halad, egy évszak telik el, ezért a változó évszakokat az év testrészeinek tekintik.

5.22.6. vers: Azt az időt, ami az alatt telik el, hogy a Nap körüljárja a fél világűrt, egy ayanának, azaz a Nap [északi vagy déli] keringési idejének nevezik.

5.22.7. vers: A Napisten három sebességgel halad: lassan, gyorsan és közepes sebességgel. A bölcs tudósok azt az időtartamot, ami alatt e három sebességgel megkerüli a mennyek, a Föld és az űr szféráit, öt néven említik: Saṁvatsara, Parivatsara, Iḍāvatsara, Anuvatsara és Vatsara.

5.22.8. vers: Százezer yojanával [800 000 mérfölddel] a napfény sugarai felett található a Hold, amely nagyobb sebességgel halad, mint a Nap. A Hold két hét alatt ugyanakkora távolságot tesz meg, mint a Nap egy saṁvatsara alatt; két egész és egy negyed nap alatt tesz meg annyit, mint a Nap egy hónap alatt, és egy nap alatt tesz meg annyit, mint a Nap két hét alatt.

5.22.9. vers: Amikor a Hold dagad, világító részei napról napra nőnek, és így a félistenek számára nappal, a pitāk számára éjszaka következik. Amikor azonban a Hold apad, éjszaka borul a félistenekre, míg a pitāknál nappal van. Így halad keresztül a Hold minden csillagképen harminc muhūrta [egy egész nap] alatt. A Hold a forrása annak a nektári hűvösségnek, ami a gabona növekedését befolyásolja, ezért a Hold istene valamennyi élőlény élete, és így Jīvának, az univerzum legfőbb élőlényének hívják.

5.22.10. vers: Mivel a Hold rejtett potenciákkal van teli, az Istenség Legfelsőbb Személyisége hatalmát képviseli. Ő mindenki elméjének az uralkodó istensége, ezért Manomayának hívják. Annamayának is nevezik, mert ő ad erőt a füveknek és növényeknek, Amṛtamayának pedig azért hívják, mert ő a forrása minden élőlény életének. A Hold örömet okoz a félisteneknek, a pitāknak, az emberi lényeknek, a négylábúaknak, a madaraknak, a csúszómászóknak, a fáknak, a virágoknak és minden más élőlénynek. Jelenléte mindenkit elégedetté tesz, ezért Sarvamayának [mindent áthatónak] is nevezik.

5.22.11. vers: A Hold fölött kétszázezer yojanára [1 600 000 mérföldre] számos csillagot találunk. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének legfelsőbb akarata által az idő kerekéhez vannak rögzítve. Úgy keringenek, hogy a Sumeru-hegy a jobb oldalukon van, és mozgásuk eltér a Napétól. Huszonnyolc fontos csillag van, az Abhijittel az élen.

5.22.12. vers: Körülbelül 1 600 000 mérfölddel e csillagcsoport fölött található a Vénusz bolygó, ami szinte ugyanolyan gyorsan halad, mint a Nap, mozogjon az akár gyorsan, akár lassan, akár közepes sebességgel. A Vénusz néha a Nap mögött halad, néha előtte, néha pedig mellette, és semlegesíti azoknak a bolygóknak a hatását, amelyek akadályozzák az esőt. Jelenléte tehát esőt okoz, ezért az univerzum valamennyi élőlénye számára rendkívül kedvezőnek tekintik. Ezt a bölcs tudósok is elfogadták.

5.22.13. vers: A Merkurról azt mondják, a Vénuszhoz hasonlít abban, hogy néha a Nap mögött, néha a Nap előtt, néha pedig mellette halad. 1 600 000 mérfölddel a Vénusz felett, vagyis 7 200 000 mérfölddel a Föld felett található. A Merkur, a Hold fia szinte mindig nagyon kedvező az univerzum lakói számára, amikor azonban nem halad együtt a Nappal, akkor ciklonokkal, porfelhőkkel, rendszertelen esőzéssel és víz nélküli felhőkkel fenyeget, s így félelmetes körülményeket teremt a nem elegendő vagy túlságosan sok esővel.

5.22.14. vers: A Merkur felett 1 600 000 mérfölddel, azaz 8 800 000 mérfölddel a Föld felett található a Mars bolygó. Ha ez a bolygó nem görbén halad, akkor az állatöv minden egyes jegyén keresztülhalad hat hét alatt, sorban mind a tizenkettőn. Szinte mindig kedvezőtlen körülményeket teremt az esőzés és más természeti hatások tekintetében.

5.22.15. vers: A Mars felett 1 600 000 mérföldre, azaz a Föld felett 10 400 000 mérföldre található a Jupiter bolygó, amely egy Parivatsara alatt halad keresztül az állatöv egy jelén. Ha a mozgása nem hajlik el, a Jupiter bolygó nagyon kedvező az univerzum brāhmaṇái számára.

5.22.16. vers: 1  600 000 mérfölddel a Jupiter felett, azaz 12 000 000 mérfölddel a Föld felett található a Szaturnusz bolygó, ami az állatöv egy jelén harminc hónap alatt halad keresztül, az egész állatövi kört pedig harminc Anuvatsara alatt teszi meg. Ez a bolygó mindig nagyon kedvezőtlen hatással van az univerzumra.

5.22.17. vers: 8 800 000 mérfölddel a Szaturnusz felett, vagyis 20 800 000 mérfölddel a Föld felett él a hét szent bölcs, akik mindig az univerzum lakóinak jólétére gondolnak, és körüljárják az Úr Viṣṇu hajlékát, a Dhruvalokát, azaz a Sarkcsillagot.

SB 5.21 - SB 5.23