HU/SB 5.21: A Nap mozgása

Śrīmad-Bhāgavatam - Ötödik Ének - HUSZONEGYEDIK FEJEZET: A Nap mozgása

SB 5.20 - SB 5.22

Click here for English

---

5.21.1. vers: Śukadeva Gosvāmī így szólt: Kedves királyom! A bölcs tudósok számításainak alapján beszéltem neked az univerzum átmérőjéről [ötvenszer tízmillió yojana, azaz négybillió mérföld] és általános jellemzőiről.

5.21.2. vers: Ha egy búzaszemet két részre osztunk, az alsó rész méreteit ismerve megbecsülhetjük a felső méreteit is. A tapasztalt geográfusok azt tanítják, hogy az ember megtudhatja az univerzum felső részének méreteit, ha ismeri az alsó rész méreteit. A földi és a mennyei atmoszféra közötti űrt antarikṣának, világűrnek nevezik. Ez köti össze a Föld atmoszférájának tetejét a mennyek szférájának aljával.

5.21.3. vers: E világűr [antarikṣa] középső régiójában található a ragyogó Nap, valamennyi hőt kibocsájtó bolygó királya, köztük a Holdé is. Sugárzásával felmelegíti az univerzumot és fenntartja annak rendjét. Fényt is ad, hogy segítsen az élőlényeknek a látásban. Miközben észak felé, dél felé vagy az Egyenlítőn keresztül halad az Istenség Legfelsőbb Személyisége utasításának megfelelően, lassan, gyorsan vagy közepes sebességgel mozog. Aszerint, hogy hogyan kel fel, nyugszik le vagy halad keresztül az Egyenlítőn    —    és közben hogyan kerül kapcsolatba a különféle állatövi jegyekkel, amelyek közül a Makara [a Bak] a legfőbb    —,    a nappalok és az éjszakák rövidek, hosszúak vagy egyenlőek egymással.

5.21.4. vers: Amikor a Nap a Meṣán [a Koson] és a Tulān [a Mérlegen] halad keresztül, a nappalok és az éjszakák hossza egyenlő. Amikor azon az öt állatövi jegyen halad át, melyek közül a Vṛṣabha [a Bika] az első, a nappalok hosszabbodnak [a Rákig], majd egyre rövidebbek lesznek, minden hónapban egy félórával csökkenve, amíg a nappalok és az éjszakák hossza újra egyenlővé nem válik [a Mérlegben].

5.21.5. vers: Amikor a Nap a Vṛścikával [a Skorpióval] kezdődő öt állatövi jegyen halad keresztül, a nappalok hossza csökken [a Bakig], majd hónapról hónapra nő, mindaddig, amíg a nappalok és az éjszakák egyenlővé nem válnak [a Kosban].

5.21.6. vers: Amíg a Nap dél felé halad, addig a nappalok hossza nő, amíg pedig észak felé halad, az éjszakák lesznek hosszabbak.

5.21.7. vers: Śukadeva Gosvāmī folytatta: Kedves királyom! Ahogy korábban elmondtam, a bölcsek szerint a Nap egy 95 100 000 yojana [760 800 000 mérföld] hosszú körpályán járja körbe a Mānasottara-hegyet. A Mānasottara-hegyen a Sumeru-hegytől keletre van a Devadhānī nevű hely, Indra király birodalma. Délen Saṁyamanī fekszik, Yamarāja birtoka, nyugaton Nimlocanī, ami Varuṇáé, északon pedig Vibhāvarī, ami a holdistené. E helyeken a napkelte, a dél, a napnyugta és az éjfél más-más időpontban következik be, arra késztetve az élőlényeket, hogy végezzék kötelességüket, vagy épp hagyják abba a munkát.

5.21.8-9. vers: A Sumeru-hegyen élőknek mindig nagyon melegük van, mintha mindig dél lenne, mert a Nap mindig a fejük felett süt. Noha a Nap az óramutató járásával ellentétes irányban halad, a csillagképek felé és a Sumeru-heggyel a bal oldalán, az óramutató járásával megegyezően is halad, és úgy tűnik, hogy a hegy a jobb oldalán van, mert a dakṣiṇāvarta szél hat rá. Azok az emberek, akik azokon a helyeken élnek, amelyek az átmérő mentén éppen az ellentétes pontokon fekszenek ahhoz a ponthoz képest, ahol a Napot először látjuk felkelni, napnyugtát látnak, és ha egy egyenest húznánk abból a pontból, ahol a Nap delel, az egyenes másik végén lévő országban az emberek számára éjfél van. Hasonló módon, ha azok az emberek, akik ott élnek, ahol a Nap lenyugszik, elmennének az átmérő ellentétes oldalán fekvő országokba, akkor nem ugyanabban a helyzetben látnák a Napot.

5.21.10. vers: A Nap Devadhānītól, Indra lakhelyétől Saṁyamanīig, Yamarāja lakhelyéig haladva 23 775 000 yojanát [190 200 000 mérföldet] tesz meg tizenöt ghaṭikā [hat óra] alatt.

5.21.11. vers: Yamarāja lakhelyéről a Nap Nimlocanība, Varuṇa lakhelyére megy, onnan pedig Vibhāvarība, a holdisten lakhelyére, ahonnan újra Indra lakhelyére érkezik. Hasonlóan a Hold és a többi csillag és bolygó is láthatóvá válik a mennyei szférában, majd újra lenyugszik és láthatatlan lesz.

5.21.12. vers: Így halad keresztül a négy említett lakhelyen a napisten szekere, ami trayīmaya, azaz amit az oṁ bhūr bhuvaḥ svaḥ szavakkal imádnak. Egy muhūrta alatt 3 400 800 yojanát [27 206 400 mérföldet] tesz meg.

5.21.13. vers: A napisten szekerének egyetlen kereke van, amit Saṁvatsarának neveznek. A tizenkét hónapot tekintik a tizenkét küllőjének, a hat évszak a kerékperem részeinek felel meg, a három cāturmāsya időszak pedig a három részből álló kerékagy. A tengely egyik vége a Sumeru-hegy csúcsán, a másik vége pedig a Mānasottara-hegyen nyugszik. A külső végéhez rögzített kerék megállás nélkül forog a Mānasottara-hegyen, akár az olajütő kereke.

5.21.14. vers: Akárcsak egy olajütőben, az első tengelyhez egy második tengely kapcsolódik, ami negyed olyan hosszú, mint az első [3 937 500 yojana, azaz 31 500 000 mérföld]. E második tengely felső végét egy szélkötél erősíti Dhruvalokához.

5.21.15. vers: Kedves királyom! A napisten hintóját 3 600 000 yojana [28 800 000 mérföld] hosszúra, és negyed ilyen szélesre [900 000 yojanára, vagyis 7 200 000 mérföldre] becsülik. A szekér lovait, amelyeket a Gāyatrī és más védikus versmértékek után neveztek el, Aruṇadeva fogta be egy szintén 900 000 yojana széles járomba. Ez a szekér röpíti örökké a napistent.

5.21.16. vers: Aruṇadeva a napisten előtt ül, a szekeret hajtja és a lovakat irányítja, mégis hátrafelé fordul, a napisten felé.

5.21.17. vers: A napisten előtt hatvanezer szent halad, akiket vālikhilyáknak hívnak. Valamennyien hüvelykujjnyi nagyságúak, és ékesszóló imákkal dicsőítik a napistent.

5.21.18. vers: Tizennégy másik szent, gandharva, apsarā, nāga, yakṣa, rākṣasa és félisten, kettes csoportokat alkotva minden hónapban más nevet vesznek föl, és mindig rituális szertartásokat mutatnak be, hogy a Legfelsőbb Urat imádják a leghatalmasabb félistenként, Sūryadevaként, akinek sok neve van.

5.21.19. vers: Kedves királyom! A napisten a Bhū-maṇḍalán keresztül vezető pályáján 95 100 000 yojana [760 800 000 mérföld] távolságot tesz meg, és sebessége másodpercenként kétezer yojana és két krośa [16 004 mérföld].

SB 5.20 - SB 5.22