HU/SB 8.18: Az Úr Vamanadeva, a törpe-inkarnáció

Revision as of 13:09, 8 September 2020 by TattvaDarsana (talk | contribs) (Srimad-Bhagavatam Compile Form edit)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)
Śrīmad-Bhāgavatam - Nyolcadik Ének - TIZENNYOLCADIK FEJEZET: Az Úr Vāmanadeva, a törpe-inkarnáció


8.18.1. vers: Śukadeva Gosvāmī így szólt: Ekképpen magasztalta az Úr Brahmā a Legfelsőbb Úr tetteit és erejét, és szavai után az Istenség Legfelsőbb Személyisége, akinek a közönséges élőlényekkel ellentétben sohasem kell engedelmeskednie a halálnak, megjelent Aditi méhéből. Négy kezét egy kagylókürt, egy buzogány, egy lótusz és egy cakra ékesítette. Sárga ruhát viselt, és szeme olyan volt, akár a nyíló lótuszvirág szirma.

8.18.2. vers: Az Istenség Legfelsőbb Személyisége feketés árnyalatú teste mentes volt minden hibától. Lótuszarca, melyet cápa alakú fülbevalók ékesítettek, végtelenül szép volt. Keblét a Śrīvatsa-jel ékesítette, csuklóin karpereceket, karjain kardíszeket viselt, fején sisak pompázott. Derekát öv fogta körül, mellkasán átvetve szentelt zsinórt hordott, lótuszlábán pedig bokacsengettyűk függtek.

8.18.3. vers: Mellkasát egy különlegesen szép virágfüzér díszítette, s mivel a virágok rendkívül illatosak voltak, népes méhraj döngte körül mézre vágyakozva. Amikor az Úr megjelent a Kaustubha-drágakővel a nyakán, ragyogása eloszlatta Prajāpati Kaśyapa otthonában a sötétséget.

8.18.4. vers: Ekkor az égtájakat, a vizeket    —    a folyókat, az óceánokat    —    és a szívek mélyét boldogság árasztotta el. Az évszakok mind megnyilvánították saját jellemzőiket, s a felsőbb bolygórendszerben, a világűrben és a Földön minden élőlény örvendezni kezdett. A félistenek, a tehenek, a brāhmaṇák, a dombok és a hegyek is mind örömmámorban úsztak.

8.18.5. vers: Śravaṇa-dvādaśī napján [Bhādra hónap fényes két hetének tizenkettedik napján], amikor a Hold a Śravaṇa-holdházba ért, az Abhijit nevű kedvező pillanatban az Úr megjelent ebben az univerzumban. A csillagok és a bolygók a Naptól a Szaturnuszig mind végtelenül áldásos eseménynek tekintették az Úr megjelenését, s valamennyien bőkezűen adták adományaikat.

8.18.6. vers: Ó, király! Amikor az Úr dvādaśīn, a Hold tizenkettedik napján megjelent, a Nap épp delelőn állt. Minden művelt tudós tudja, hogy ezt a dvādaśīt Vijayānak hívják.

8.18.7. vers: Kagylókürtök, üstdobok, dobok, paṇavák és ānakák harmonikus hangja zendült fel izgatott forgatagban a számtalan többi hangszerrel együtt.

8.18.8. vers: Nagy örömükben a mennyek táncosnői [az apsarāk] boldogan perdültek táncra. A legkiválóbb gandharvák énekelni kezdtek, a nagy bölcsek, a félistenek, a Manuk, a pitāk és a tűzistenek pedig imákkal jártak az Úr kedvében.

8.18.9-10. vers: A siddhák, a vidyādharák, a kimpuruṣák, a kinnarák, a cāraṇák, a yakṣák, a rākṣasák, a suparṇák, a legkiválóbb kígyók és a félistenek követői mind virágesőt szórtak Aditi otthonára, virágokkal borítva be az egész házat, miközben táncot lejtve egyre az Urat dicsérték és magasztalták.

8.18.11. vers: Amikor Aditi megpillantotta az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, aki saját lelki energiáján keresztül egy transzcendentális testet elfogadva az ő méhéből jelent meg, megdöbbent, s nagyon boldog volt. A gyermek láttán Prajāpati Kaśyapa nagy örömében és ámulatában felkiáltott: „Jaya! Jaya!”

8.18.12. vers: Az Úr eredeti formájában jelent meg, felékesítve, kezében fegyverekkel. Noha ez az örökké létező formája az anyagi világban nem látható, mégis ebben a formában jelent meg. Apja és anyja szeme láttára aztán felöltötte Vāmana, egy brāhmaṇa törpe, egy brahmacārī alakját, akár egy színpadi színész.

8.18.13. vers: Amikor a nagy bölcsek látták az Urat brahmacārī törpeként, Vāmanaként, nagyon elégedettek voltak. Maguk elé ültették Kaśyapa Munit, a prajāpatit, és elvégeztek minden rituális szertartást, köztük a születésnapi ceremóniát is.

8.18.14. vers: A szertartáson, amikor Vāmanadeva megkapta a szentelt zsinórt, a napisten személyesen mondta el a Gāyatrī mantrát. Bṛhaspati ajánlotta fel a szentelt zsinórt, Kaśyapa Muni pedig egy szalmaövet adott Neki.

8.18.15. vers: Földanya egy őzbőrt adott Neki, a hold félistene pedig, aki az erdők királya, egy brahma-daṇḍával [a brahmacārīk botjával] ajándékozta meg. Anyja, Aditi egy darab kelmét adott Neki alsóruhának, a mennyei birodalom uralkodó istensége pedig egy ernyőt.

8.18.16. vers: Ó, király! Az Úr Brahmā egy víztartó edényt ajánlott fel a kimeríthetetlen Istenség Legfelsőbb Személyiségének. A hét bölcs kuśafüvet, Sarasvatī anya pedig egy Rudrākṣa gyöngyökből készült füzért adott Neki.

8.18.17. vers: Amikor aztán Vāmanadeva megkapta a szentelt zsinórt, Kuvera, a yakṣák királya egy alamizsnagyűjtő edénnyel ajándékozta meg, és Bhagavatī anya, az Úr Śiva felesége, az egész univerzum végtelenül erényes anyja volt az, aki az első alamizsnát adta Neki.

8.18.18. vers: Miután mindenki örömmel köszöntötte Őt, az Úr Vāmanadeva, a legkiválóbb brahmacārī megnyilvánította Brahman-ragyogását. Szépsége a gyülekezetben mindenki szépségét felülmúlta, pedig nagy, szent brāhmaṇák voltak jelen.

8.18.19. vers: Az Úr Śrī Vāmanadeva meggyújtotta az áldozati tüzet, majd imádó szertartást végzett, s az áldozati arénában végrehajtott egy tűzáldozatot.

8.18.20. vers: Amikor a fülébe jutott, hogy Bali Mahārāja a Bhṛgu-dinasztiához tartozó brāhmaṇák pártfogását élvezve aśvamedha áldozatokat végez, a mindenben teljes Legfelsőbb Úr elindult arra a helyre, hogy kegyében részesítse Bali Mahārāját. Súlya alatt a Föld minden lépésnél megsüllyedt.

8.18.21. vers: Miközben a brāhmaṇa papok, Bhṛgu leszármazottjai a Narmadā folyó északi partján, Bhṛgukaccha mezején az áldozatot végezték, egyszer csak mintha a nap kelt volna fel a közvetlen közelükben, megpillantották Vāmanadevát.

8.18.22. vers: Ó, király! Vāmanadeva fényes sugárzása megfosztotta ragyogásától úgy a papokat, mint Bali Mahārāját és a jelenlévők mindegyikét. Egymást kezdték hát kérdezgetni, hogy vajon maga a napisten, vagy épp Sanat-kumāra, vagy személyesen a tűzisten jött-e el, hogy végignézze az áldozati szertartást.

8.18.23. vers: Miközben a Bhṛgu-dinasztia papjai és tanítványaik ekképpen tanakodtak és vitatkoztak, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Vāmanadeva belépett az aśvamedha áldozat arénájába. Kezében botot, ernyőt és egy vízzel teli edényt tartott.

8.18.24-25. vers: Az Úr Vāmanadeva egy brāhmaṇa fiú alakjában az áldozati arénába lépett. Szalmaövet és szentelt zsinórt viselt, felsőtestét őzbőr fedte, haja összetapadt tincsekben állt. Fénylő sugárzása elhomályosította a papok és tanítványaik ragyogását, s így valamennyien felálltak üléseikről, hogy hódolatukat ajánlva illendően üdvözöljék az Urat.

8.18.26. vers: Az Úr Vāmanadeva láttán, akinek gyönyörű testrészei egyenlő mértékben járultak hozzá egész testének szépségéhez, Bali Mahārāját végtelen öröm töltötte el, s nagy elégedettséggel, hellyel kínálta az Urat.

8.18.27. vers: Illő fogadtatásban részesítette az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, akit a felszabadult lelkek mindig gyönyörűnek látnak, s lótuszlábát megmosva imádta Őt.

8.18.28. vers: Az Úr Śiva, a legkiválóbb félisten, aki a homlokán a hold jelét viseli, nagy odaadással fogadja el fején azt a Gangesz-vizet, amely Viṣṇu lábujjától ered. Bali Mahārāja tudta ezt, mert jól ismerte a vallásos elveket. Éppen ezért az Úr Śiva nyomdokait követve ő is a fejére tette azt a vizet, amely az Úr lótuszlábát mosta.

8.18.29. vers: Bali Mahārāja ekkor így szólt az Úr Vāmanadevához: Ó, brāhmaṇa! Szívemből üdvözöllek, és tiszteletteljes hódolatom ajánlom Neked! Kérlek, tudasd velünk: mit tehetünk Érted? Úgy tekintünk Rád, mint a nagy brāhmaṇa bölcsek testet öltött lemondására.

8.18.30. vers: Ó, Uram! Valamennyi ősatyám elégedett most, mert kegyesen eljöttél otthonunkba. Családunk és egész dinasztiánk megtisztult, s jelenlétednek köszönhetően az áldozat, amelyet most végzünk, sikeresen bevégeztetett.

8.18.31. vers: Ó, brāhmaṇa fia! Az áldozat tüze ma a śāstra parancsa szerint lobog, én pedig annak a víznek köszönhetően, amely lótuszlábadat mosta, megszabadultam életem minden bűnös visszahatásától. Ó, Uram! Apró lótuszlábad érintésével megszentelted a föld színét!

8.18.32. vers: Ó, brāhmaṇa fia! Úgy tűnik, azért jöttél, hogy kérj tőlem valamit. Bármit kívánj hát, megkapod tőlem. Ó, legkiválóbb azok közül, akik méltóak az imádatra! Kaphatsz tőlem tehenet, aranyat, egy berendezett házat, ízletes ételeket és italokat, egy brāhmaṇa leányát, hogy feleségül vedd, gazdag falvakat, méneket, elefántokat, szekereket vagy bármi mást, amit csak kívánsz.