HU/SB 4.19: Prthu király száz lóáldozata
4.19.1. vers: Maitreya, a nagy bölcs így folytatta: Kedves Vidurám! Pṛthu király száz lóáldozat végrehajtásához látott azon a helyen, ahol a Sarasvatī kelet felé folyik. Ezt a területet, mely fölött valaha Svāyambhuva Manu uralkodott, Brahmāvartának nevezik.
4.19.2. vers: Amikor a hatalmas Indra, a mennyek királya ezt meglátta, azon kezdett tanakodni, hogy Pṛthu király le fogja győzni őt a gyümölcsöző tettekben. Nem tűrhette, hogy Pṛthu király végrehajtsa a nagy áldozati szertartásokat.
4.19.3. vers: Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Úr Viṣṇu mindenki szívében jelen van Felsőlélekként. Ő valamennyi bolygó tulajdonosa és minden áldozat eredményének élvezője, s Pṛthu király áldozatain személyesen jelen volt.
4.19.4. vers: Amikor az Úr Viṣṇu megjelent az áldozati arénában, Vele tartott az Úr Brahmā, az Úr Śiva és minden bolygó vezető uralkodója is, követőikkel együtt. Gandharvaloka népe, a nagy bölcsek és Apsaroloka lakói valamennyien Őt dicsőítették.
4.19.5. vers: Az Úr Siddhaloka és Vidyādhara-loka lakói, Diti leszármazottjai, valamint a démonok és a yakṣák kíséretében érkezett. Vele tartottak legfőbb társai is, élükön Sunandával és Nandával.
4.19.6. vers: A nagy bhakták, akik mindig az Istenség Legfelsőbb Személyiségét szolgálják, a kiváló bölcsek, Kapila, Nārada és Dattātreya, valamint a misztikus erők mesterei, akiknek élén Sanaka Kumāra állt, az Úr Viṣṇu társaságában mind eljöttek a nagy áldozatra.
4.19.7. vers: Kedves Vidurám! Ebben a nagy áldozatban az egész Föld olyanná vált, mint egy tejet adó kāma-dhenu, s a yajña bemutatásának köszönhetően megtermett mindent, amire az életben naponta szükség van.
4.19.8. vers: A hömpölygő folyók a legkülönfélébb ízekkel szolgáltak — édessel, csípőssel, savanyúval stb. —, az óriási fák gyümölcstől és méztől roskadoztak. A tehenek zöld fűvel tömhették meg bendőjüket, s így bőségesen adtak tejet, túrót, tisztított vajat és más nélkülözhetetlen tejtermékeket.
4.19.9. vers: Pṛthu királyt az emberek és a bolygók uralkodó istenségei ajándékokkal halmozták el. Az óceánok és a tengerek értékes drágakövekkel és igazgyöngyökkel voltak teli, a hegyek vegyszereket és termékenyítő anyagokat rejtettek. Négyféle élelem termett bőségesen.
4.19.10. vers: Pṛthu király az Istenség Legfelsőbb Személyiségére bízta magát, akit Adhokṣajának ismernek. Mivel oly sok áldozatot bemutatott, a Legfelsőbb Úr kegyéből emberfölötti hatalomra tett szert. A mennyek királya, Indra azonban nem tűrhette Pṛthu király gazdagságát, s megpróbálta megakadályozni, hogy vagyona egyre csak gyarapodjon.
4.19.11. vers: Amikor Pṛthu Mahārāja az utolsó lóáldozatot [aśvamedha-yajñát] mutatta be, Indra király mindenki számára láthatatlanná válva ellopta az áldozatra szánt lovat, mert nagyon irigy volt Pṛthu királyra.
4.19.12. vers: Indra király felszabadult léleknek álcázta magát, s úgy lopta el a lovat. Öltözete csalás volt, mert álnokul vallásosnak mutatta magát az emberek előtt. Így látta meg őt a világűrben Atri, a nagy bölcs, s mindent megértett.
4.19.13. vers: Amikor Atri elmondta Pṛthu király fiának, milyen fortélyhoz folyamodott Indra, a király fia bősz haragra gerjedt, s Indra nyomába eredt, hogy megölje. „Állj meg! Állj meg!” — kiáltozta.
4.19.14. vers: Indra király álnokul sannyāsīnak öltözött, csomóba kötötte a haját, s egész testét hamuval szórta be. Pṛthu király fia az öltözete láttán Indrát vallásos embernek, jámbor sannyāsīnak hitte, s nem lőtte ki rá nyilait.
4.19.15. vers: Amikor Atri Muni látta, hogy Pṛthu király fia nem ölte meg Indrát, hanem megtévesztve visszatért, újra megparancsolta neki, hogy ölje meg a mennyek királyát. Úgy gondolta, Indrából a leghitványabb félisten lett amiatt, hogy akadályozta Pṛthu király áldozatának végrehajtását.
4.19.16. vers: Amint Vena király unokája ezt meghallotta, azonnal Indra nyomába eredt, aki sebesen menekült az égen át. Üldözője nagyon haragudott rá, s úgy kergette őt, ahogy a keselyűk királya üldözte Rāvaṇát.
4.19.17. vers: Indra észrevette, hogy Pṛthu fia üldözi, ezért sietve megszabadult álruhájától, majd szabadon engedte a lovat is. Nyomban elillant arról a helyről, a nagy hős pedig, Pṛthu Mahārāja fia visszavitte a lovat apja áldozati arénájába.
4.19.18. vers: Kedves uram, Vidura! A nagy bölcsek Pṛthu király fiának csodálatos bátorsága láttán úgy döntöttek, Vijitāśvának nevezik el.
4.19.19. vers: Kedves Vidura! Indra, a mennyek nagy hatalmú királya azonnal sűrű sötétséget borított az áldozati arénára. A sötétség leple alatt újra ellopta a lovat, amelyet arany béklyók kötöztek ahhoz a fából készült szerkezethez, amelyen az állatokat feláldozták.
4.19.20. vers: Atri, a nagy bölcs újra megmutatta Pṛthu király fiának, hogy Indra az égen át menekül, és Pṛthu fia, a nagy hős, újra üldözőbe vette Indrát. Amikor azonban látta, hogy Indra egy botot visz a kezében, amelyre egy koponyát tűzött, s megint sannyāsī ruhát visel, úgy döntött, nem öli meg.
4.19.21. vers: Amikor Atri, a nagy bölcs újra parancsot adott neki, Pṛthu király fiát elöntötte a düh, s nyilát íjába illesztette. Ennek láttán Indra király azonnal levette a sannyāsī álruhát, elengedte a lovat, s láthatatlanná vált.
4.19.22. vers: Ekkor a nagy hős, Vijitāśva, Pṛthu király fia újra elfogta a lovat, és visszavezette apja áldozati arénájába. Azóta történik, hogy bizonyos csekély tudással rendelkező emberek sannyāsīnak öltöznek. Indra király volt az, aki ezt bevezette.
4.19.23. vers: Azok a formák, melyeket Indra kolduló szerzetesként felvett, mert arra vágyott, hogy megszerezze a lovat, mind az ateista filozófia jelképei voltak.
4.19.24-25. vers: Hogy ellopja a lovat Pṛthu király áldozatából, Indra király különféle sannyāsa rendeket fogadott el. Vannak sannyāsīk, akik meztelenül járnak, vannak, akik vörös ruhát viselnek és kāpālikáknak nevezik őket, mindez azonban csak bűneiket jelképezi. A bűnös emberek nagyra becsülik az efféle sannyāsīkat, mert mindannyian istentagadó ateisták, s rendkívül ügyesen érvelnek, hogy igazukat megvédjék. Tudnunk kell azonban, hogy csupán tettetik, hogy vallásosak, ám valójában nem azok. A megtévesztett emberek sajnos vallásosnak fogadják el őket, s azzal, hogy vonzódnak hozzájuk, egész életüket tönkre teszik.
4.19.26. vers: Pṛthu Mahārāja, aki híres volt rendkívüli hatalmáról, azonnal megragadta íját és nyilait, s felkészült, hogy ő maga ölje meg Indrát, amiért ilyen szabálytalan sannyāsa rendeket vezetett be.
4.19.27. vers: Amikor a papok és a jelenlévők látták, hogy Pṛthu Mahārāját olyan düh öntötte el, hogy kész megölni Indrát, kérlelni kezdték: Ó, nagy lélek! Ne oltsd ki az életét, hiszen egy áldozat során csupán az áldozati állatokat lehet elpusztítani! Ezek a śāstra utasításai.
4.19.28. vers: Kedves király! Indrának nincs többé hatalma, mert akadályozni próbálta az áldozatok végrehajtását. Olyan védikus mantrákkal fogjuk hívni őt, melyet eddig még sohasem használtunk, s nem férhet hozzá kétség, hogy megjelenik. Mantránk erejével a tűzbe fogjuk dobni, mert az ellenséged.
4.19.29. vers: Kedves Vidurám! Miután a papok, akik az áldozatot végezték, ezt a tanácsot adták a királynak, nagy dühösen Indrát, a mennyek királyát hívták. Amikor már épp készen álltak, hogy a felajánlást a tűzbe helyezzék, hirtelen megjelent közöttük az Úr Brahmā, s megtiltotta, hogy elkezdjék az áldozatot.
4.19.30. vers: Az Úr Brahmā így szólt hozzájuk: Kedves áldozók! Nem ölhetitek meg Indrát, a mennyek királyát, nem ez a kötelességetek! Tudnotok kell, hogy Indra olyan, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége, sőt ő az Istenség Személyisége egyik leghatalmasabb segítőtársa. A yajña bemutatásával a félisteneket akarjátok elégedetté tenni, de tudjátok meg, hogy ezek a félistenek nem mások, mint Indrának, a mennyek királyának szerves részei. Hogyan ölhetnétek hát meg ebben a nagy áldozatban?
4.19.31. vers: Hogy bajt okozzon, s megakadályozza Pṛthu király hatalmas áldozatának végrehajtását, Indra király olyan eszközökhöz folyamodott, amelyek a jövőben el fogják pusztítani a vallásos élet tiszta útját. Jól jegyezzétek ezt meg! Ha tovább harcoltok ellene, továbbra is visszaél majd hatalmával, és számtalan más vallástalan rendszert is bevezet.
4.19.32. vers: Pṛthu király végezzen el csupán kilencvenkilenc áldozatot! — jelentette ki végül az Úr Brahmā. Aztán Pṛthu Mahārājához fordult, és elmondta neki, hogy mivel jól ismeri a felszabadulás útját, nincs értelme több áldozatot bemutatnia.
4.19.33. vers: Az Úr Brahmā így folytatta: Szerencsét kívánok mindkettőtöknek, hiszen mind te, mind Indra király az Istenség Legfelsőbb Személyiségének szerves részei vagytok. Nem szabad hát haragudnod Indra királyra, aki nem különbözik tőled.
4.19.34. vers: Kedves királyom, ne légy izgatott, s ne aggódj amiatt, hogy a sors akadályokat gördített utadba, és így nem tudtad megfelelően elvégezni az áldozatokat! Kérlek, hallgasd szavaim nagy tisztelettel! Mindig emlékeznünk kell arra, hogy bármi történjék a gondviselés elrendezéséből, nem szabad nagyon szomorkodnunk miatta. Minél inkább próbálkozunk, hogy helyes mederbe tereljük e rendellenes eseményeket, annál inkább az anyagias gondolkodás sötét birodalmába hatolunk.
4.19.35. vers: Az Úr Brahmā folytatta: Legyen vége ezeknek az áldozatoknak, mert arra késztették Indrát, hogy megannyi vallástalan elvet vezessen be. Tudnotok kell, hogy még a félisteneknek is számtalan nemkívánatos vágyuk van.
4.19.36. vers: Nézd csak, milyen zűrzavart okozott Indra, a mennyek királya az áldozat bemutatása közben, amikor elkötötte az áldozati lovat! E vonzó bűnöket, melyeket elkövetett, az emberek folytatni fogják.
4.19.37. vers: Ó, Pṛthu király, Vena fia! Szerves részeként az Úr Viṣṇu kiterjedése vagy. Vena király bűnei miatt szinte kivesztek a vallásos elvek, ám a szükséges pillanatban alászálltál az Úr Viṣṇu inkarnációjaként. Valójában a vallásos elvek megvédelmezése érdekében jelentél meg Vena király testéből.
4.19.38. vers: Ó, emberiség védelmezője! Kérlek, gondold végig, miért is szálltál alá az Úr Viṣṇu inkarnációjaként! A vallástalan elvek, melyeket Indra létrehozott, számtalan nemkívánatos dolog szülőanyjai. Kérlek hát, vess véget azonnal ezeknek a színleléseknek!
4.19.39. vers: Maitreya, a nagy bölcs így folytatta: A legfelsőbb tanító, az Úr Brahmā tanácsát megfogadva Pṛthu király többé nem vágyott arra, hogy elvégezze a yajñákat, s nagy szeretettel békét kötött Indra királlyal.
4.19.40. vers: Pṛthu király aztán a yajña elvégzése után a szokásoknak megfelelően fürdőt vett. A félistenek, akik nagyon elégedettek voltak dicső tetteivel, valamennyien megáldották őt.
4.19.41. vers: Pṛthu, az eredeti király nagy tisztelettel, ajándékokkal jutalmazta meg a brāhmaṇákat, akik jelen voltak az áldozati szertartáson. A brāhmaṇák valamennyien nagyon elégedettek voltak, s így szívből jövő áldásaikat adták a királyra.
4.19.42. vers: A nagy bölcsek és brāhmaṇák így szóltak: Ó, erőskarú király! Meghívásodra az élőlények minden rétege megjelent ezen a szertartáson. Még Pitṛloka és a mennyei bolygók lakói is eljöttek, s a nagy bölcsek a közemberekkel együtt szintén részt vettek ezen a találkozón. Most mindannyian nagyon elégedettek tetteiddel, s nagyon örülnek ajándékaidnak.