HU/SB 9.8: Sagara fiai találkoznak az Úr Kapiladevával
9.8.1. vers: Śukadeva Gosvāmī így folytatta: Rohita fia Harita volt, Harita fia pedig Campa, aki Campāpurī városát emelte. Campa fia Sudeva, az ő fia pedig Vijaya volt.
9.8.2. vers: Vijaya fia Bharuka, Bharuka fia Vṛka, Vṛka fia Bāhuka volt. Bāhuka királyt ellenségei mindenétől megfosztották, ezért a király a vānaprastha rendbe lépett, és feleségével együtt az erdőbe vonult.
9.8.3. vers: Bāhuka öregkorában meghalt, s egyik felesége vele akart tartani a satī szertartást követve. Aurva Muni azonban, aki tudta róla, hogy állapotos, megtiltotta neki, hogy meghaljon.
9.8.4. vers: Amikor Bāhuka többi felesége megtudta, hogy terhes, összeesküdtek, hogy az ételébe mérget kevernek. A méreg azonban nem hatott, s a fiúgyermek megszületett a méreggel együtt. Emiatt aztán Sagaraként vált híressé [„aki méreggel született”]. Sagarát később uralkodóvá koronázták. A Gaṅgāsāgara nevű helyet az ő fiai ásták ki.
9.8.5-6. vers: Sagara Mahārāja lelki tanítómestere, Aurva utasítását követve nem ölte meg a civilizálatlan embereket, a tālajaṅghákat, a yavanákat, a śakákat, a haihayákat és a barbarákat. Ehelyett néhányukat különös ruhákba öltöztette, néhányukat megborotválta, de megengedte, hogy bajuszt viseljenek, néhányuknak meghagyta szabadon a haját, néhányukat félig megborotválta, néhányukat alsónemű, néhányukat pedig felsőruha nélkül hagyta. E különféle törzseknek tehát másként kellett öltözniük, de Sagara király nem ölte meg őket.
9.8.7. vers: Aurva, a nagy bölcs utasítására Sagara Mahārāja aśvamedha áldozatokat mutatott be, s így elégedetté tette a Legfelsőbb Urat, aki a legfelsőbb irányító, minden művelt bölcs Felsőlelke és minden védikus tudás ismerője, az Istenség Legfelsőbb Személyisége. Indra, a mennyek királya azonban ellopta a lovat, melyet az áldozati felajánlásra szántak.
9.8.8. vers: [Sagara királynak két hitvese volt: Sumati és Keśinī.] Sumati fiai, akik nagyon büszkék voltak erejükre és hatalmukra, apjuk utasítására az elveszett ló keresésére indultak, s eközben mindenhol alaposan felásták a Földet.
9.8.9-10. vers: Ezután északkeleti irányban, Kapila Muni āśramájának közelében megpillantották a lovat. „Itt a tolvaj, aki ellopta a lovat! — mondták. — Itt ül csukott szemmel, s kétségtelen, hogy rettentő bűnös. Öljétek meg! Öljétek meg!” Így kiáltoztak Sagara fiai, s mind a hatvanezren fegyvert ragadtak. Amikor a közelébe értek, a bölcs kinyitotta a szemét.
9.8.11. vers: Indrának, a mennyek királyának hatalmából Sagara fiai eszüket vesztették, és tiszteletlenül bántak egy nagy személyiséggel. Ennek következtében tűz csapott ki a testükből, és mindannyian nyomban porrá égtek.
9.8.12. vers: Néhányan azt állítják, hogy Sagara király fiait a Kapila Muni szeméből áradó tűz égette porrá. Ezt a kijelentést azonban a nagy, művelt bölcsek nem támasztják alá, hiszen Kapila Muni teste teljesen a jóság kötőerejében van, ezért nem nyilváníthatja meg a tudatlanság kötőerejét a düh formájában, ahogyan a tiszta eget sem szennyezheti be a föld pora.
9.8.13. vers: Ebben az anyagi világban Kapila Muni a sāṅkhya filozófiát hirdette, amely egy erős hajó, mellyel át lehet szelni a tudatlanság óceánját. Aki át akar kelni az anyagi világ óceánján, valóban menedéket kereshet ennél a filozófiánál. Egy ilyen nagyszerű, művelt személyiség, aki a transzcendencia emelkedett szintjén áll, hogyan tehetne megkülönböztetést ellenség és barát között?
9.8.14. vers: Sagara Mahārāja fiai között volt egy Asamañjasa nevű, aki a király második feleségétől, Keśinītől született. Asamañjasa fia, akit Aṁśumānnak hívtak, mindig azon fáradozott, hogy jót tegyen nagyapjával, Sagara Mahārājával.
9.8.15-16. vers: Korábban, előző életében Asamañjasa nagy misztikus yogī volt, de a rossz társulásnak köszönhetően leesett kimagasló helyzetéből. Ebben az életében királyi családban jött világra, és jāti-smara volt, azaz abba az előnyös helyzetbe került, hogy emlékezett előző életére. Ennek ellenére gazemberként akarta feltüntetni magát, ezért olyan dolgokat tett, amelyek elítélendőek voltak a köznép szemében és kedvezőtlenek a rokonai számára. Azzal kínozta a Sarayū folyóban játszó fiúkat, hogy a mély vízbe dobta őket.
9.8.17. vers: Amiatt, hogy Asamañjasa ilyen gyalázatos tetteket követett el, apja feladta iránta érzett ragaszkodását, és száműzte őt. Ekkor Asamañjasa megnyilvánította misztikus erejét: életre keltette a kisfiúkat, s megmutatta őket a királynak és a gyerekek szüleinek. Asamañjasa ezután elhagyta Ayodhyāt.
9.8.18. vers: Ó, Parīkṣit király! Amikor Ayodhyā lakói mind látták, hogy fiaik újra életre keltek, elámultak, Sagara királyt pedig nagy szomorúság kerítette hatalmába fia távolléte miatt.
9.8.19. vers: Ezután Sagara Mahārāja megparancsolta unokájának, Aṁśumánnak, hogy keresse meg a lovat. Követve az utat, melyen nagybátyjai jártak, Aṁśumān lassan eljutott a halom hamuhoz, és a közelben megtalálta a lovat.
9.8.20. vers: A nagy Aṁśumān látta a Kapila nevű bölcset, a szentet, Viṣṇu inkarnációját, aki a ló mellett ült. Felajánlotta Neki tiszteletteljes hódolatát, s kezét összetéve, nagy figyelemmel imákat mondott Hozzá.
9.8.21. vers: Aṁśumān így szólt: Uram, még az Úr Brahmā sem ismeri helyzetedet, amely messze felülmúlja az övét: a mai napig sem volt képes megérteni ezt, sem a meditáció, sem az elmebeli találgatások segítségével. Mit mondhatnánk akkor másokról, a hozzánk hasonló lényekről, akiket ő, Brahmā teremtett meg különféle formákban mint félistenek, állatok, emberi lények, madarak és vadállatok? Teljes tudatlanságban élünk. Hogyan ismerhetnénk hát Téged, aki a Transzcendens vagy?
9.8.22. vers: Uram, Te mindenki szívében teljes mértékben jelen vagy, de az élőlények, akiket anyagi test fed, nem láthatnak Téged, mert az anyagi természet három kötőereje által irányított külső energia hatása alatt állnak. Értelmüket a sattva-guṇa, a rajo-guṇa és a tamo-guṇa fedi be, ezért csak az anyagi természet e három kötőerejének működését és visszahatásait láthatják. A tudatlanság kötőerejének működése és visszahatásai miatt az élőlények akár ébren vannak, akár alszanak, egyedül az anyagi természet működését látják, Téged nem, Uram.
9.8.23. vers: Ó, Uram! Az anyagi természet három kötőerejének befolyásától mentes bölcsek — köztük a négy Kumāra [Sanat, Sanaka, Sanandana és Sanātana] — képesek Rád gondolni, aki a tudás összessége vagy. De hogyan gondolna Rád egy olyan tudatlan ember, mint én?
9.8.24. vers: Ó, teljesen békés Uram! Habár az anyagi természetet, a gyümölcsöző tetteket és az azokból következő anyagi neveket és formákat Te teremtetted, ezek még sincsenek Rád hatással. Transzcendentális neved tehát különbözik az anyagi nevektől, formád pedig különbözik az anyagi formáktól. Felöltesz egy formát, ami egy anyagi testre hasonlít, csupán azért, hogy olyan tanításokat adj át nekünk, mint a Bhagavad-gītā utasításai, ám valójában a legfelsőbb eredeti személy vagy. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom ezért Neked!
9.8.25. vers: Ó, Uram! Akiknek szívét megtéveszti a kéj, a mohóság, az irigység és az illúzió hatása, azokat csak a valótlan családi otthon és tűzhely érdekli ebben a világban, melyet māyād teremtett. Amiatt, hogy ragaszkodnak az otthonukhoz, a feleségükhöz és a gyermekeikhez, örökké az anyagi világban vándorolnak.
9.8.26. vers: Ó, minden élőlény Felsőlelke, ó, Istenség Legfelsőbb Személyisége! Pusztán attól, hogy megpillantottalak, megszabadultam minden kéjes vágytól, amely nem más, mint az áthatolhatatlan illúzió és az anyagi világhoz láncoló kötelek gyökere.
9.8.27. vers: Ó, Parīkṣit király! Ekképp magasztalta Aṁśumān az Urat, s aztán Kapila, a nagy bölcs, Viṣṇu hatalmas inkarnációja végtelenül kegyesen elmagyarázta neki a tudás útját.
9.8.28. vers: Az Istenség Személyisége így szólt: Kedves Aṁśumānom! Íme az állat, melyet nagyapád az áldozathoz keres. Kérlek, vidd magaddal! Ami az ősatyáidat illeti, akik porrá égtek, őket csakis a Gangesz vize szabadíthatja fel, semmi más.
9.8.29. vers: Ezután Aṁśumān körüljárta Kapila Munit, és fejét meghajtva tiszteletteljes hódolatát ajánlotta Neki. Ezzel teljesen elégedetté tette Őt, majd visszavitte az áldozati lovat, Sagara Mahārāja pedig ezzel az állattal elvégezte a hátralévő rituális szertartásokat.
9.8.30. vers: Sagara Mahārāja Aṁśumānra bízta birodalmát, majd ekképpen minden anyagi aggodalomtól és kötelességtől megszabadulva követte azt az utat, melyet Aurva mutatott neki, s elérte a legfelsőbb célt.