HU/SB 8.21: Az Úr elfogja Bali Maharaját
8.21.1. vers: Śukadeva Gosvāmī folytatta: Amikor az Úr Brahmā, aki egy lótuszvirágból született, látta, hogy birodalmának, Brahmalokának a sugárzása egészen elhalványodik az Úr Vāmanadeva lába körmének fényes ragyogása mellett, az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez fordult. Ó, király! A nagy bölcsek kísérték, Marīci vezetésével, és olyan yogīk álltak mellette, mint Sanandana, ám e sugárzó ragyogásban még ők is jelentéktelennek tűntek.
8.21.2-3. vers: A nagy személyiségek között, akik azért jöttek, hogy az Úr lótuszlábát imádják, ott voltak azok is, akik tökéletességet értek el az önfegyelmezés terén és a szabályozó elvek követésében, valamint azok, akik a logika, a történelem, az általános tudás és a kalpának nevezett védikus irodalom [az ősi történelmi eseményekkel foglalkozó írások] kiváló ismerői voltak. Mások a Védák következtetéseit leíró írásokban voltak jártasak, amilyen például a Brahma-saṁhitā, és jól ismerték a védikus tudomány összes többi ágát [a Sāma, a Yajur, a Ṛg és az Atharva Védát], valamint tisztában voltak a Védák kiegészítő ismereteivel is [az Āyur-vedával, a Dhanur-vedával stb.]. Ott voltak azok is, akik mentesek voltak a gyümölcsöző tettek visszahatásaitól, mert a yoga gyakorlásával transzcendentális tudás ébredt bennük. Olyanok is jelen voltak, akik nem a közönséges karmának, hanem fejlett védikus tudásuknak köszönhetően érték el, hogy Brahmaloka lakói lehettek. Miután vizet felajánlva odaadóan imádták az Istenség Legfelsőbb Személyisége felemelt lótuszlábát, az Úr Brahmā, aki az Úr Viṣṇu köldökéből sarjadó lótuszból született, imákkal fordult az Úrhoz.
8.21.4. vers: Ó, király! Az Úr Brahmā kamaṇḍalujában lévő víz az Úr Vāmanadeva lótuszlábát mosta, akit Urukramának, a csodálatos színésznek neveznek. Ettől ez a víz oly tiszta lett, hogy a Gangesz vizévé vált, s az égből aláfolyva éppúgy megtisztította a három világot, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége tiszta hírneve.
8.21.5. vers: Az Úr Brahmā és a különféle bolygórendszerek uralkodó istenségei valamennyien imádni kezdték az Úr Vāmanadevát, legfelsőbb mesterüket, aki mindent átható formája után eredeti alakjára csökkent. Imádatához minden szükséges hozzávalót és kelléket előteremtettek.
8.21.6-7. vers: Illatos virágokat, vizet, pādyát és arghyát, szantálfa pépet és agurupépet, füstölőt, lámpákat, sült rizst, ép gabonaszemeket, gyümölcsöket, gyökereket és hajtásokat felajánlva imádták az Urat, s közben imákat zengtek Hozzá, dicső tetteit magasztalva. „Jaya! Jaya!” — kiabálták, s egyre csak táncoltak, zenéltek hangszereiken, énekeltek, kagylókürtöket fújtak és üstdobokat vertek, hogy ezzel is imádják az Urat.
8.21.8. vers: Jāmbavān, a medvék királya is részt vett a szertartáson. Harsonáját a négy égtáj felé fújva hirdette az ünnepet, az Úr Vāmanadeva győzelmét.
8.21.9. vers: Amikor Bali Mahārāja követői, a démonok látták, hogy uruk, aki oly eltökélten végezte az áldozatot, mindenét Vāmanadevának adja, aki azzal az ürüggyel vette tőle el, hogy három lépés földet kért, rettentő dühösek lettek, s így szóltak:
8.21.10. vers: „Ez a Vāmana nem egy brāhmaṇa, hanem a csalók között a legkiválóbb, az Úr Viṣṇu. Egy brāhmaṇa képében jelent meg, saját alakját elrejtve, s most a félistenek érdekeit szolgálja.”
8.21.11. vers: „Urunk, Bali Mahārāja amiatt, hogy a yajñát végezte, lemondott büntető hatalmáról. Örök ellenségünk, Viṣṇu nyomban élt a lehetőséggel, s brahmacārī koldusnak öltözve minden tulajdonát elvette.”
8.21.12. vers: „Urunk, Bali Mahārāja sohasem tér el az igazságtól, s különösen így van ez most, hiszen beavatták az áldozat elvégzésébe. Mindig kedves és kegyes a brāhmaṇákhoz, és sohasem hagyja el hazug szó a száját.”
8.21.13. vers: „Kötelességünk ezért, hogy megöljük ezt a Vāmanadevát, az Úr Viṣṇut. Ez számunkra a vallásos elv és a mód, hogy szolgáljuk mesterünket.” Erre az elhatározásra jutva Bali Mahārāja démoni követői megragadták fegyvereiket, hogy megöljék Vāmanadevát.
8.21.14. vers: Ó, király! A démonok szokásos dühüktől felajzva felkapták lándzsáikat és háromágú szigonyaikat, s Bali Mahārāja akaratával szembeszállva előretörtettek, hogy megöljék az Úr Vāmanadevát.
8.21.15. vers: Ó, király! Amikor az Úr Viṣṇu társai látták, ahogy a démonok katonái nagy hévvel közelednek, elmosolyodtak, s fegyvereiket kézbe véve az útjukat állták.
8.21.16-17. vers: Nanda, Sunanda, Jaya, Vijaya, Prabala, Bala, Kumuda, Kumudākṣa, Viṣvaksena, Patattrirāṭ [Garuḍa], Jayanta, Śrutadeva, Puṣpadanta és Sātvata valamennyien az Úr Viṣṇu társai voltak. Olyan erősek voltak, mint tízezer elefánt, és most sorra pusztítani kezdték a démonok katonáit.
8.21.18. vers: Amikor Bali Mahārāja látta, hogy katonáit az Úr Viṣṇu társai megölték, visszaemlékezett Śukrācārya átkára, és megtiltotta katonáinak, hogy folytassák a harcot.
8.21.19. vers: Ó, Vipracitti, ó, Rāhu, ó, Nemi! Kérlek, hallgassatok szavamra! Ne harcoljatok! Azonnal hagyjátok abba a küzdelmet, mert ez az idő nem nekünk kedvez!
8.21.20. vers: Ó, Daityák! Emberi erőfeszítéssel senki sem múlhatja felül az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, aki minden élőlénynek megadhatja a boldogságot és a szenvedést.
8.21.21. vers: A legfelsőbb időtényező, amely a Legfelsőbb Személyt képviseli, korábban nekünk kedvezett, s nem a félisteneknek, most azonban ugyanez az időtényező ellenünk van.
8.21.22. vers: Az Istenség Legfelsőbb Személyisége képviselőjét, az időt sem anyagi hatalommal, sem miniszterek adta tanácsokkal, sem értelemmel, sem diplomáciával, sem erődökkel, sem misztikus mantrákkal, sem gyógynövényekkel, sem más úton nem győzheti le senki.
8.21.23. vers: Hajdanán a sors kegyéből az Úr Viṣṇunak számtalan ilyen követőjét győztétek le. Ugyanezek a követők azonban ma fölébünk kerekedtek, s örömükben úgy üvöltenek, mint az oroszlánok.
8.21.24. vers: Ha a gondviselés nem a mi oldalunkon áll, nem arathatunk győzelmet. Ki kell tehát várnunk azt a kedvező időpontot, amikor lehetővé válik számunkra a győzelem.
8.21.25. vers: Śukadeva Gosvāmī folytatta: Ó, király! Uruk, Bali Mahārāja parancsa értelmében a démonok és Daityák vezérei valamennyien az univerzum alsóbb régióiba mentek, ahová Viṣṇu katonái űzték őket.
8.21.26. vers: Ezután a soma-pāna napján, amikor az áldozat véget ért, Garuḍa, a madarak királya, aki megértette mestere akaratát, Varuṇa köteleivel foglyul ejtette Bali Mahārāját.
8.21.27. vers: Amikor a leghatalmasabb Úr Viṣṇu ily módon fogságba ejtette Bali Mahārāját, szerte az univerzum felső és alsó bolygórendszereiben, minden irányból hangos siránkozás hangzott fel.
8.21.28. vers: Ó, király! Ekkor az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Vāmanadeva beszélni kezdett Bali Mahārājához, a legnagylelkűbb és leghíresebb személyiséghez, akit Varuṇa köteleivel foglyul ejtett. Bali Mahārāja elvesztette testének minden ragyogását, mégis megingathatatlan maradt.
8.21.29. vers: Ó, démonok királya! Három lépés földet ígértél Nekem, de két lépésemmel elfoglaltam az egész univerzumot. Most aztán gondolkodj, hová helyezhetem a harmadikat!
8.21.30. vers: Ameddig a nap és a hold fénye elér a csillagokéval együtt, s amilyen messze a felhők juttatják el vizüket, az univerzumban minden föld a te tulajdonod.
8.21.31. vers: Tulajdonodból egy lépéssel elfoglaltam Bhūrlokát, testemmel pedig beborítottam az egész eget és minden irányt. Aztán ahogy te is láttad, második lépésemmel elfoglaltam a felső bolygórendszert is.
8.21.32. vers: Nem tudtad megadni, amit ígértél, ezért a törvény az, hogy a pokolbolygókon kell élned. Menj hát, és ahogy Śukrācārya, a lelki tanítómestered utasított, élj ott ezentúl!
8.21.33. vers: Aki nem adja meg egy koldusnak, amit ígért, az nagyon messze kerül attól, hogy a mennyei bolygókra emelkedjen, vagy, hogy vágyai beteljesüljenek — ehelyett pokoli életkörülmények közé zuhan.
8.21.34. vers: Büszke voltál vagyonodra, s ezért földet ígértél Nekem, de nem tartottad be a szavad. Ezért mivel hamisan ígértél, néhány évig pokoli körülmények között kell élned!